Még mindig fenyeget a kergemarhakór

A kergemarhakór változatlanul fenyegető veszély, különösen Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában - jelentette ki a Reutersnak dr. Maura Ricketts, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa annak kapcsán, hogy a szervezet kiadta A BSE-veszély megértése című jelentését. A BSE, a patás állatok szivacsos agyvelőgyulladása a múlt század nyolcvanas éveiben jelentkezett Nagy-Britannia területén, s a legrosszabb, 1993-as évben 40 000 megbetegedésben csúcsosodott ki. Az állatkór szinte egész Európában elterjedt, de világméretű riadalmat azáltal keltett, hogy összekapcsolták vele az emberi agylágyulással járó betegséget, a Creutzfeld-Jakobs-kórt; 130 brit halálesetet ezzel hoztak összefüggésbe. A kórok hátterében azt találták a szakemberek, hogy az állatállományt elhullott állatok húsából és csontjából készített tápokkal etették, s az így megfertőzött tenyészállatok húsa emberi fogyasztásra került. Az összes BSE-eset az előbb Nagy-Britanniából, majd később az Európai Unióból exportált állatállományra, illetve -eledelre vezethető vissza. A nagy mennyiségben importáló országokból alig vagy egyáltalán nem jelentettek BSE-megbetegedéseket. Dr. Ricketts szerint a közép- és kelet-európai országok többsége jelentős importőre volt ennek a tápnak; közülük Szlovákia, Szlovénia és a Cseh Köztársaság számolt be állati megbetegedésekről, míg más országokban még ellenőrizni kell a helyzetet. Az EU-ban az elmúlt évtizedben betiltották, hogy elhullott állatokból készítsenek tápokat. (VG)