Nem visszafordíthatatlan trend
Az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazáshoz közeledve elérte eddigi mélypontját az integráció támogatottsága a magyar választók körében - derül ki az ebben a kérdésben januárban felmérést végzett mindhárom közvélemény-kutató intézet adataiból. A csökkenés tendenciaszerű, és különösen az elmúlt hónapokban gyorsult fel. A jelenség nagymértékben köthető az egyes megkérdezettek pártpreferenciáihoz, valamint társadalmi státusukhoz és egzisztenciális helyzetükhöz is.
Mindazonáltal a kételyeiket inkább előtérbe helyező ellenzéki pártállásúak körében is magasabb az igen aránya. A Mediánnál tavaly júniusban még a szocialista szavazók 87, januárban már csak 75 százaléka voksolt volna igennel. A fideszesek esetében szintén 87-ről 69 százalékra módosult a mutató. Az ellenzéki párt hívei több hátrányra számítanak a csatlakozás után, mint a kormánypártokéi. A Szonda Ipsos szerint az MSZP-sek 67 százaléka várt előnyöket 2002 júliusában, ma viszont 57 százalékuk. Ugyanez az adatpár a Fidesznél 64, illetve 42 százalék. Csökken a részvételüket biztosra ígérők száma is. A Tárki elemzésének tanúsága alapján 64 százalékos magyarországi adat csaknem egybeesik a 63 százalékos lengyelországival, holott a különbség korábban jóval nagyobb volt.
Az elmúlt tíz esztendőben mindig megfigyelhető volt, hogy az aktuális kormánypártok szimpatizánsai inkább támogatták az európai integrációt, mint az ellenzék potenciális szavazói - fejtette ki lapunknak Karácsony Gergely, a Medián munkatársa. Állandónak mondható jelenség, hogy az ideologikus centrumpártoknál - mint az SZDSZ és az MDF - a legmagasabb a támogatók száma. Karácsony Gergely szerint tény, hogy az elmúlt hónapokban határozottabb formában kerültek elő negatív érvek is, miközben hiányzott a markáns kormányzati kampány. Amint ez elkezdődik, ismét növekedhet az igenlők aránya, még akkor is, ha változatlanul számítanak majd a pártpreferenciák - állította a kutató.
A történteket magyarázó két fontos elemre hívta fel a figyelmet Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója úgy látja, a politikai törésvonalak hatása a társadalom felsőbb rétegeiben érvényesül: az ellenzéki pártiak körében itt fogalmazódnak meg kifejezettebben a kételyek. Az alsó és középrétegekben - amelyek a társadalom zömét adják - esetenként az egzisztenciális szorongás és az információhiány válthat ki elutasító reakciót. Az előnyöket és a hátrányokat a politika még nem vázolta fel kiegyensúlyozottan, utóbbiakat nem kezelik értékükön, míg az információk nem célzottan hangzanak el - szögezte le Závecz Tibor. (GA-TE)
