Amerika elszánt a háborúra

Amint ismertté válik az iraki válság kimenetele, az nagy lökést fog adni a világgazdasági növekedésnek - idézi a Bloomberg Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdászának nyilatkozatát. A szakértő szerint a kilábalás egyértelműen megkezdődött, ám még mindig komoly bizonytalansági tényezők árnyékolják be a kilátásokat; ezek közül az egyik legfontosabbnak nevezte a háborús veszélyt.

A válság kimenetele azonban továbbra sem látszik egyértelműen. A Reuters által megkérdezett politikai elemzők többsége ugyan Colin Powell szerdai beszéde fényében valószínűnek tartja a háború két hónapon belüli megindítását, ám a nagyhatalmak politikai vezetőit a jelek szerint korántsem győzték meg az amerikai bizonyítékok. Dominique de Villepin francia külügyminiszter a fegyverzet-ellenőrzés erősítését, az ellenőrök számának kétszeresére-háromszorosára emelését javasolja; álláspontja szerint azonban egyelőre nem érkezett el az idő arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy második határozatot hozzon Irak ügyében. A német kormányzat szerint a Powell által bemutatott bizonyítékokat át kell adni a fegyverzetellenőröknek, hogy azok meggyőződhessenek a gyanú megalapozottságáról. Mind Villepin, mind pedig orosz kollégája, Igor Ivanov újabb eszközöket, köztük felderítő repülőgépeket ígért az ellenőrök munkájának támogatásához.

Jack Straw brit külügyminiszter ezzel szemben elítélte a BT habozását, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy Powellnek mind Szaddám Huszein terroristakapcsolatait, mind az ellenőrökkel való együttműködés hiányát sikerült bizonyítania. Leszek Miller lengyel kormányfő ismételten támogatásáról biztosította az Irakkal kapcsolatos amerikai politikát. Washington eközben nagykövetei útján ismételten álláspontja megváltoztatására próbálta rábírni a francia és a német vezetést, Condoleezza Rice, Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig világossá tette: nincs feltétlenül szükség újabb BT-határozatra.