BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kemény, de reményteljes az orosz piac

A magyar-orosz kereskedelemben Magyarország hátrányára mutatkozó egyensúlyhiány belátható időn belül való felszámolása nem reális, ám mód van a magyar kivitel növelésére és az import diverzifikálására, így feldolgozott termékek bevitelére, ha azok megfelelnek a magyar igényeknek. Mindezt Závoczky Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője hangoztatta a tegnap tartott konferencián, értékelve a decemberi moszkvai Medgyessy-látogatást követően kialakult kedvezőbb kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. A magyar kivitel növelésére számos lehetőség kínálkozik, ezek között sorolta fel az élelmiszer-ipari technológiát, az orosz közbeszerzésekben való részvételt, vagy a szolgáltatások területén a korábban Magyarországról szállított berendezések felújítását éppúgy, mint például az Adria-Barátság olajvezeték összeköttetése nyomán megvalósuló tranzitálás és a Magyarországon áthaladó vasúti orosz áruszállítások anyagi előnyeinek kiaknázását.

Nagyon kemény piaci munkát kell végezni Oroszországban azért, hogy például a francia mellett a magyar borok is újfent helytálljanak - fogalmazott. Fontosnak mondta a magyarországi és az oroszországi régiók közötti gazdasági együttműködés eddiginél fokozottabb elmélyítését: az utóbbiak nettó befizetők a központi költségvetésbe. Magyarország szívesen fogadja az orosz beruházásokat is - hangsúlyozta -, ha azok tiszta pénzügyi forrásból valósulnak meg, korszerű technológia alkalmazásával járnak együtt, és magyar munkaerőt foglalkoztatnak.

Szervezetünknek jelen kell lennie az orosz piacon, elfogadhatatlan, hogy ez eddig nem így volt - mutatott rá a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) vezérigazgatója. Lednitzky Péter szerint várhatóan még az idén az ITDH képviseleti irodát nyit Oroszországban, s ehhez a pénzügyi forrást rövidesen biztosítják. Idei rendezvényeinek színhelye Moszkva, Szentpétervár és Kazany lesz. Az előzményeket fejtegetve rámutatott: az elmúlt három évben Oroszország dinamikusan fejlődő behozatala mellett az oda irányuló magyar kivitel gyakorlatilag stagnált. Míg tavalyi exportunk nem érte el az 1997. évi felét sem, addig behozatalunk meghaladta az akkori volument. A 2002. január-november havi statisztika szerint az exportunk közel egyharmada változatlanul élelmiszer és ital, a feldolgozott termékek viszont közel felét teszi ki. A kivitelnek továbbra is mindössze 10 százaléka gép és berendezés. Az importon belül az energiahordozók és a nyersanyagok őrzik domináns szerepüket, és együttesen a magyar behozatalnak mintegy 86 százalékát adják. (BGy)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.