Hatalmas ellenszélben dolgoznak a magyar és az európai vállalatok: most mindent újra kell gondolni
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint a nagy átmenetek korszakába érkezett el a világ, és ehhez kell a gazdaságoknak a legjobban igazodniuk. Virág Barnabás elmondta, hogy az olcsó energia, a nagyszámban elérhető munkaerő, a globális gazdaságban domináló német ipari szektor, az olcsó finanszírozási környezet és a tervezhetőség korszakának vége lett.
„Nincsenek már biztos pontok körülöttünk, amik alapján lehet orientálódni” – jelentette ki az MNB alelnöke az MCC által szervezett panelbeszélgetésen. Hozzátette, hogy a bizonytalanság már önálló makrogazdasági faktorrá nőtte ki magát. Meglátása szerint az MCC magyar vállalkozásokról szóló kutatása is azt támasztja alá, hogy a kiszámíthatatlansághoz a cégek is próbálnak már alkalmazkodni.
Új rend alakul ki, mindent újra kell gondolniuk a vállalatoknak
Hangsúlyozta, hogy
azok a vállalkozások biztosan nem lesznek sikeresek, amelyek megpróbálnak kivárni, és abban reménykednek, hogy a gazdaság visszatér a korábbi állapotokhoz.
„A világ már nem fog oda visszazökkenni, ahol 2019 előtt voltunk. Egy teljesen új világgazdasági rend alakul ki, ahol a termékstruktúrát, a piacokat, a finanszírozási szerkezetet teljesen újra kell gondolni” – fogalmazott.
Virág Barnabás azt is mondta, hogy Európán belül a növekedési helyzet is megváltozott, a BRICS-országok előretörtek, mert kevésbé kitettek a német iparnak, illetve az energiapiacnak. „Ellentétben Kelet-Közép-Európával, amely függ a német ipartól, a gazdasági szerkezete energiaintenzív, a lakásállomány működtetéséhez nagyobb energiaigény van” – sorolta.
Európa versenyhátránya nem valószínű, hogy megszűnik
Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág kutatóintézeti igazgatója úgy látja, hogy a bizonytalanság az Európai Unióban még markánsabban jelen van: ez elsősorban az olcsó energia hiánya nyomán visszaesett export miatt van, a nagy európai országok pedig nem kezdtek el új modellekben gondolkodni. Mario Draghi jelentése is rámutatott, hogy az EU versenyképességének a gyengülése a gáz és az áram árának drágulására is visszavezethető.
„Egyelőre nem abba az irányba mutatnak a folyamatok, hogy ez a versenyhátrány megszűnne. Mindenkinek világos, hogy az Egyesült Államokban kitermelt földgáz Amerikában mindig olcsóbb lesz, mint a cseppfolyósítást követően” – tette hozzá hozzá Hortay Olivér, aki úgy fogalmazott, hogy amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lényegében felajánlotta Donald Trump amerikai elnöknek az európai piac maradékát, vagy amikor tartós szankciókat tervez kivetetni az orosz energiahordozók ellen, akkor konzerválja ezt a versenyképességi hátrányt.
Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője szerint a Covid után túl nagy vágyakkal akartunk visszatérni a korábbi állapotokhoz. Az orosz–ukrán háború kitörése azonban ismét egy újabb válságba lökte a gazdaságok nagy részét:
ezután kellett Magyarországon szembenézni a rezsicsökkentést érő kihívással, megjelenik egy jelentősebb infláció, egy erős forintromlás, és Németország, az ország legnagyobb exportpartnere több év után sem produkált gazdasági növekedést.
Hortay Olivér szerint idén mutatkoztak biztató jelek itthon és az unióban is. Hozzátette, hogy ha a geopolitikai kockázatoknak sikerül ellentartani, és ellenkező irányba mozdulnak el az országok – mint az izraeli háború esetében is –, akkor egy újabb felívelés is elindulhat.
