BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megállapodás Romániával

A magyar és a román kormányfő közösen lobbizik a Budapest-Bukarest autópálya megépítése érdekében az Európai Bizottság elnökénél - nyilatkozta Medgyessy Péter miniszterelnök azt követően, hogy Szatmárnémetiben román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. A találkozó előrelépést hozott az új román vízumszabályozás körüli vitában is.

Medgyessy és Nastase megállapodott arról, hogy a Budapest-Bukarest autópálya megépítéséhez előbb levélben kérik Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének támogatását, majd Athénban, az EU-csatlakozási dokumentum aláírásakor személyesen is felvetik a kérdést. Sikerült előrelépni az elmúlt héten Budapesten nagy port felvert kérdésben: a magyar kormányfő bejelentette: kölcsönösségi alapon kezelik a kilencvennapos vízum kérdését, és 15 ezer euró értékű befektetés felett könnyítés jár majd a magyar kisbefektetőknek.

Mint lapunk többször beszámolt róla, Bukarest január 27-i hatállyal újraszabályozta vízumkiadási rendjét, s ennek keretében a 90 napra szóló vízum megadását a befektetőknek szigorú szabályokhoz, s legkevesebb 100 ezer eurós invesztícióhoz kötötte. Emellett - korábbi ígéretével ellentétben - nem vette fel Magyarországot arra a listára, ami azon országokat tartalmazza, amelyek állampolgárai felmentést kapnak a vízumkötelezettség alól. A rendelet a magyarok mellett az Oroszországból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, Kínából és Törökországból érkező befektetőket kötelezi 90 napra szóló tartózkodási engedély beszerzésére, valamint annak bizonyítására, hogy legalább 100 ezer eurós tevékenységre rendezkednek be Romániában.

A külföldi beruházókat többek között nemzetiségi alapon osztályozó kormányrendelet felzúdulást váltott ki, nemcsak a befektetők, hanem a romániai ellenzékiek körében is, akik diszkriminatívnak tekintik a szabályozást, mert attól tartanak, hogy akadályt emel a kisebb befektetések elé. Mihai Saniuta, az illetékes bukaresti hatóság (ARIS) elnöke az Európa Tanács 1994-es rendeletét jelölte meg forrásként, és egyúttal azt is állította, hogy hasonló szabályozások vannak érvényben az Európai Unióhoz hamarosan csatlakozó Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban. A kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján került sor a befektetők besorolására, az ARIS elnöke válaszában azt fejtegette, hogy az EU polgárait nem érintik a személyek és a tőke szabad áramlásával összefüggő korlátozások, s hasonló elbánásra számíthatnak az európai szabadkereskedelmi egyezmény aláírói, valamint Kanada, az Egyesült Államok és Japán befektetői is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.