Megállapodás Romániával
Medgyessy és Nastase megállapodott arról, hogy a Budapest-Bukarest autópálya megépítéséhez előbb levélben kérik Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének támogatását, majd Athénban, az EU-csatlakozási dokumentum aláírásakor személyesen is felvetik a kérdést. Sikerült előrelépni az elmúlt héten Budapesten nagy port felvert kérdésben: a magyar kormányfő bejelentette: kölcsönösségi alapon kezelik a kilencvennapos vízum kérdését, és 15 ezer euró értékű befektetés felett könnyítés jár majd a magyar kisbefektetőknek.
Mint lapunk többször beszámolt róla, Bukarest január 27-i hatállyal újraszabályozta vízumkiadási rendjét, s ennek keretében a 90 napra szóló vízum megadását a befektetőknek szigorú szabályokhoz, s legkevesebb 100 ezer eurós invesztícióhoz kötötte. Emellett - korábbi ígéretével ellentétben - nem vette fel Magyarországot arra a listára, ami azon országokat tartalmazza, amelyek állampolgárai felmentést kapnak a vízumkötelezettség alól. A rendelet a magyarok mellett az Oroszországból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, Kínából és Törökországból érkező befektetőket kötelezi 90 napra szóló tartózkodási engedély beszerzésére, valamint annak bizonyítására, hogy legalább 100 ezer eurós tevékenységre rendezkednek be Romániában.
A külföldi beruházókat többek között nemzetiségi alapon osztályozó kormányrendelet felzúdulást váltott ki, nemcsak a befektetők, hanem a romániai ellenzékiek körében is, akik diszkriminatívnak tekintik a szabályozást, mert attól tartanak, hogy akadályt emel a kisebb befektetések elé. Mihai Saniuta, az illetékes bukaresti hatóság (ARIS) elnöke az Európa Tanács 1994-es rendeletét jelölte meg forrásként, és egyúttal azt is állította, hogy hasonló szabályozások vannak érvényben az Európai Unióhoz hamarosan csatlakozó Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban. A kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján került sor a befektetők besorolására, az ARIS elnöke válaszában azt fejtegette, hogy az EU polgárait nem érintik a személyek és a tőke szabad áramlásával összefüggő korlátozások, s hasonló elbánásra számíthatnak az európai szabadkereskedelmi egyezmény aláírói, valamint Kanada, az Egyesült Államok és Japán befektetői is.
