Kevés tőke áramlik hazánkba

Az elmúlt fél év látványosan romló külső egyensúlyi viszonyaihoz képest jól kezdődött az esztendő: a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg a tavalyihoz hasonló szintű hiánnyal zárt januárban, megállítva az utóbbi hónapok tendenciáját. Mindez annak köszönhető, hogy - az árumérleg számai szerint - az áruimport 3 százalékkal visszaesett, miközben az export értéke megegyezett az egy évvel korábbival. A külkereskedelmi mérleg statisztikai sajátosságait figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a következő hónapok szokásos felülvizsgálatai után még kedvezőbb lesz a kép. (A fizetési mérleg módszertanának változásairól szóló cikkünk a 13-14. oldalon.)

A folyó fizetési mérleg hiánya januárban megegyezett a 2002. év elején regisztrálttal, de egy évvel ezelőtt a 261 millió eurós deficitre csaknem teljes egészében fedezetet nyújtott a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás, most viszont a negyedét sem finanszírozzák az ilyen tételek. Eszerint az idén is folytatódott a tőkebeáramlás kedvezőtlen tendenciája. Tavaly a tőkeexport és -import egyenlege 633 millió euró volt: feleakkora, mint 2000-ben, amikor az elmúlt hét év második leggyengébb eredményét mérte a Magyar Nemzeti Bank. A tulajdonosi részesedésszerzéssel járó, "klasszikus" tőkebeáramlás sem mutatja az élénkülés jeleit, pedig a kelet-közép-európai térség kifejezetten vonzó befektetési terepnek számított az elmúlt években.

Miközben tavaly csökkent a működőtőke-beáramlás a világ egészében, Közép- és Kelet-Európa új rekordot könyvelt el: 9 százalékkal több, mintegy 30 milliárd dollárnyi közvetlen tőkebefektetés érkezett a térségbe - áll a bécsi székhelyű WIIW kutatóintézet elemzésében. Nem meglepő, hogy az öt közép-európai ország vonzotta a legtöbb tőkét: a régióba érkező összeg mintegy 30 százalékát. Kiugró eredménynyel zárta az évet Csehország, amely egymaga 8 milliárd dollárnyit szippantott fel. Magyarország viszont nemcsak hogy kevesebb tőkét vonzott, mint a korábbi években, de néhány látványos tőkekivonást is kénytelen volt elszenvedni (erre példaként az IBM gyártási kapacitásának megszüntetését hozza fel a WIIW). A tőkekivonásnak két fő oka van: a piaci kereslet beszűkülése, illetve az emelkedő munkaköltségekkel párosuló felértékelődő helyi valuta. Általánosan jellemző azonban, hogy a kivonulóknak nem sikerült integrálódniuk a helyi gazdaságba - jegyzi meg a kutatóintézet, azt tanácsolva a befogadó országoknak: az egymással folytatott bér- és dotációs verseny helyett inkább törekedjenek a külföldi cégek integrálására és a k+f becsalogatására.

A trendek alapján a kutatóintézet arra számít, hogy az idén ismét Cseh- és Lengyelország bizonyul a legvonzóbb befektetési terepnek a régióban, 4-4 milliárd dollárnyi tőkét vonzva. Magyarország jócskán elmarad a várt 1,6 milliárd dollárnyi beáramlással, s nemcsak a két éllovas országgal, de Szlovákiával és Szlovéniával szemben is.

Pedig a gazdasági növekedés szempontjából is fontos lenne, ha a világgazdaságban meglévő beruházási döntések egy része Magyarországon valósulna meg. Az OTP Bank legfrissebb makrogazdasági prognózisa már csupán 3-3,5 százalékra várja az idei GDP-növekedést, ami azt jelenti, hogy a szakértők összességében nem számítanak élénkülésre. Igaz, az elhúzódó európai dekonjunktúra és a hazai lakossági fogyasztás mérséklődésének együttes hatása a tavalyihoz hasonló szintű folyó hiányt valószínűsít - vélik az elemzők, akik így a 2002-es 2,8 milliárd eurós deficit után 2,4-2,6 milliárdos hiányt várnak. (MI-NVZs)

Jó és kevésbé jó üzenetet is hordoz a folyó fizetési mérleg idei első havi adatsora. Kedvező, hogy megállni látszik az elmúlt fél év kedvezőtlen hiányalakulási trendje. Ugyanakkor folytatódott a működőtőke-beáramlás rendkívül kedvezőtlen tendenciája. Kutatói prognózisok szerint az idén sem áll le térvesztésünk a régióbeli "versenyben".

Munkatársainktól-->