Nagy törést okozna a kimaradás
A csatlakozás vagy egy végleges kimaradás más-más Magyarországot eredményez - rögzíti a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. munkatársai által készített tanulmány. A MeH által megrendelt, Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra című dokumentum hatásvizsgálata két, lényegesen különböző változatot hasonlít össze. Az egyik verzió szerint hazánk 2004. május 1-jén kilenc további állammal együtt belép az unióba, a másik alternatíva alapján azonban csak a kilenc másik állam lesz tag, Magyarország nem.
Kimaradás esetén nem remélhető jelentős javulás az életkörülményekben, az infrastrukturális szolgáltatások színvonalában, a környezetvédelemben, a termelésben használt technológiákban és a nemzetközi versenyképességben. A várakozások romlása és az ebből fakadó reakciók igen súlyos társadalmi-gazdasági válságot is kiválthatnak. A kutatók nem ezt, hanem egy viszonylag kedvezőbb változatot vettek figyelembe az elemzés készítésénél, így a "kimaradás verziónál" azzal számoltak, hogy 2007-ben lesz lehetőség a csatlakozásra.
Jobb lesz bent, mint kint - foglalta össze Szekeres Imre, a MeH politikai államtitkára a tanulmány tartalmát. Hozzátette: az uniós csatlakozás kedvező hatásai messze meghaladják a hátrányokat. Szekeres Imre szerint "az igazság 10 pontja" csatlakozás esetén a következő: 1. gyorsabb gazdasági növekedés; 2. nagyobb lakossági fogyasztás; 3. alacsonyabb infláció; 4. 1,4 milliárd euró uniós támogatás; 5. fokozódó működőtőke-beáramlás; 6. az agrárágazat gyorsabb, évi 3-5 százalékos fejlődése; 7. dinamikusan kiépülő hazai infrastruktúra; 8. gyorsabb megfelelés a környezetvédelmi normáknak; 9. növekvő foglalkoztatottság, emelkedő reálbérek; 10. a szegénységi ráta 20-30 százalékos csökkenése.
