Bővülést várnak a zöldiparban

A környezetvédelmi iparban a gazdaság egészére jellemző növekedésnél jóval nagyobb bővülés következik be az elkövetkező években, ami a szektor GDP-n belüli részesedését is jelentősen megnöveli - derül ki a GKI Rt. tegnap közzétett felméréséből. A 11 ezer cég megkérdezésével elkészített vizsgálat szerint a magyarországi vállalatok együttes környezetvédelmi kiadásai a tavalyi 500 milliárdról 2005-re évi 790 milliárd forintra nőnek. Ezen belül a vállalatok közvetlen környezetvédelmi célú beruházásainak értéke 2005-ig évi 12 százalékkal fog növekedni, 2002 és 2005 között együttvéve elérve a 660 milliárd forintot. A környezetvédelemmel közvetetten összefüggő céges fejlesztések - például energiatakarékossági beruházások - 70 százalékkal nőnek 2005-re a tavalyi értékhez képest, ami négy év alatt további 570 millárdos befektetést generál. A vállalatok folyó környezetvédelmi kiadásai a 2001-es 210 milliárd forintról 2005-re 400 milliárdra emelkednek. Ugyanakkor a cégvezetők szerint a környezetvédelmi törvény, valamint a végrehajtási rendeletek között sokkal nagyobb összhangot kellene teremteni, s megnehezíti a vállalatok helyzetét, hogy általában nagyon rövid időt kapnak az új előírásoknak való megfelelésre. További kockázatot jelent az uniós, illetve a kormányzati támogatások elmaradása, a "puha" szabályok alkalmazása, az ellenőrzés hiánya, továbbá az alacsony bírságok csekély visszatartó ereje.

Hasonló mértékben növekedhet az önkormányzatok környezetvédelmi célú fejlesztéseinek értéke is a szennyvíztisztítással és a hulladékkezeléssel összefüggő beruházások felfutásának köszönhetően. A GKI szerint a fejlesztések értéke a 2001-es 82 milliárdról 2005-re évi 210 milliárd forintra emelkedik, noha az önkormányzatok kétharmada - közötte több fővárosi kerület - egyáltalán nem rendelkezik környezetvédelmi programmal. A finanszírozási források között jelentős különbségek vannak: míg a vállalatok a fejlesztésekhez szükséges költségek közel 90 százalékát saját forrásból teremtik elő, az önkormányzatok a fejlesztéseknek csupán 20 százalékát fedezik saját költségvetésükből, 41 százalékot állami, 19 százalékot európai uniós pályázatokból teremtenek elő, a maradék 20 százalékot pedig hitelekből finanszírozzák. (NIG)