Konventvita a kilépésről

A majdani alkotmányos szerződés 46. cikkébe tervezett szabályozás az uniós jogtörténetben első ízben mondaná ki, hogy bármely EU-tagállam kiléphet a szervezetből. Eddig erről az ügyről hallgattak az integráció alapszerződései, ami a gyakorlatban természetesen nem a kilépés tilalmát, hanem azt jelentette, hogy bármely tag kilépésére szabályozatlan, némi túlzással anarchikus körülmények között került volna sor, ha valamelyikük el kívánta volna hagyni az uniót.

Az elnökségi tervezet úgy szabályozná a kérdést, hogy a kilépni szándékozó államnak elsőként hivatalosan jeleznie kell eme döntését a miniszteri tanácsnak, amely aztán tárgyalások keretében állapodik meg vele a kilépés feltételeiről, illetve az EU és az extagállam közti jövőbeli kapcsolatrendszerről. A tanács a megállapodásról minősített többséggel (természetesen már a kilépő állam nélkül) dönt, miután megkapta az Európai Parlament felhatalmazását. A majdani uniós alkotmányos szerződés főszabályként két évvel a fent említett hivatalos jelzés beadása után veszítené el hatályát a kilépő állam területén, bár a felek természetesen ettől eltérően is megegyezhetnek.