Magyar-román pálinkavita

A pálinka román italnak számít - foglalta törvénybe a bukaresti képviselőház. Mivel az EU decemberben elismerte, hogy ilyen néven csak Magyarországon (és öt osztrák tartományban) előállított gyümölcspárlatot lehet forgalmazni az unióban, a kérdés kemény vita lesz a román EU-csatlakozási tárgyalásokon - akkor, amikor Magyarországnak már szavazati joga lesz az unióban.

A lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye szerint a lépés következtében a pálinka névhasználati joga a román EU-csatlakozási tárgyalásokon a mezőgazdasági fejezet egyik megoldásra váró problémájává növi ki magát. Azzal ugyanis, hogy az unió a csatlakozási tárgyalásokon született alku részeként biztosította a Magyarországon (és öt osztrák tartományban) előállított gyümölcspárlatok kizárólagos névhasználati jogát, a magyar eredetvédelem az uniós joganyag részévé vált - amit Romániának át kell vennie. A román csatlakozási tárgyalások lezárására egyelőre nincs céldátum kitűzve.

Az EU csupán annyit szögezett le, hogy minden eszközzel támogatni fogja Románia (és Bulgária) azon célkitűzésének valóra válását, amely a 2007-es csatlakozásra vonatkozik. Szakértők szerint ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a téma 2004 második felében, vagy 2005-ben kerül terítékre, amikor Magyarországnak (a 2004. május 1-jei csatlakozás révén) már teljes szavazati joga lesz a miniszteri tanácsban. Az unió ugyanis, hűen a most lezáruló bővítési kör során is alkalmazott gyakorlatához, a legnehezebb fejezetekkel kapcsolatban készíti majd el legutoljára tárgyalási álláspontját - márpedig a pálinka ügye az uniós joganyag szempontjából a legnehezebb fejezetek egyike, azaz a mezőgazdasági fejezet részeként kezelendő.

A pálinka román itallá minősítését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik képviselője javaslatára szavazta meg a bukaresti képviselőház. A román kormány eredeti előterjesztésében csupán a hasonló termékeket jelölő tuica, illetve a rachiu nevet javasolta védetté nyilvánítani. Az RMDSZ javaslattevője, Kovács Zoltán Bihar megyei képviselő (a többi román honatyához hasonlóan) nem tudott az EU decemberi döntéséről. "Én nem a román terméket, hanem az erdélyi pálinkafőzők érdekeit védtem. Nagyon szomorú, hogy amikor Magyarország a pálinka védelmét kérte, nem gondolt Erdélyre" - idézte őt az MTI.

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt hónapokban többször próbált egyeztetést kezdeményezni a magyarországi illetékesekkel, de a magyar földművelésügyi miniszter nem tudott erre időt szakítani" - mondta Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője az MTI-nek. Kelemen Atilla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nehezen tudná elmagyarázni az évszázadok óta pálinkát főző erdélyi magyaroknak, hogy a kisüstijük ezentúl csak tuica néven lesz forgalmazható. A gyümölcstermesztésről szóló törvény tervezetéhez elfogadott módosítás pontosan meghatározza, hogy mely nyugat-erdélyi megyékben készül pálinka. Kelemen Atilla leszögezte: az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar és a román illetékesek mihamarabb olyan megoldást találnának, amely lehetővé teszi, hogy az osztrák tartományokban élőkhöz hasonlóan az erdélyi magyarok is folytathassák a jövőben a pálinkafőzés évszázados hagyományát.