Rontja az egyenleget a belépés

Az egyenleg romlása megnehezíti az euró bevezetéséhez teljesítendő maastrichti kritériumoknak való megfelelést, a feltételek között szerepel ugyanis, hogy az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá kell szorítani.

A csatlakozási tárgyalások során Magyarország felvetette a belépés egyenleget rontó hatását, ám ezt Brüsszelben nem vették figyelembe. Erre az évre a PM 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervezett, tavaly a GDP 9,6 százalékának megfelelő hiányt mutatott ki. A tavaly nyáron készített középtávú előcsatlakozási programban a PM 2004-re 3 százalékos, 2005-re pedig már csak 2,5 százalékos deficitet szerepeltet.

Az unió büdzséjéhez való hozzájárulás miatti rövid távú hazai egyenlegromlás csak technikai jellegű, Magyarország több támogatásra számíthat, mint amennyi tagdíjat fizetnie kell. A csatlakozás utáni nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az EU költségvetéséből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe ténylegesen befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét. Ennek értelmében hazánknak az EU-val szembeni nettó költségvetési egyenlege 2004 és 2006 között összesen 1,39 milliárd eurós többletet mutat a Külügyminisztérium várakozásai szerint. Ez - folyó áron számítva - mintegy 384 milliárd forintot jelenthet.

Hosszú távon az egyenlegrontó hatást ellensúlyozhatja, hogy a 2004-es EU-tagság évi 0,8 százalékos GDP-gyorsulást eredményez a kimaradáshoz képest (a GKI, a Kopint-Datorg és a Tárki közös elemzése szerint), s ez az adóbevételek növekedésén keresztül javítja az államháztartási egyenleget is. Az idézett közös elemzés egyébként a rövid távú egyenlegromlást is kisebbre, a GDP 0,5 százalékának megfelelő mértékűre valószínűsíti.