Többet kap a kívülmaradó

Románia több mint 3 milliárd eurónyi uniós támogatásra számíthat 2004 és 2006 között, ami több, mint amennyit a tagjelöltek bármelyike eddig előcsatlakozási segély címén kapott - mutat rá a bukaresti Ziarul Financiar. A várhatóan 2007-ben EU-taggá váló ország különösen az azt megelőző esztendőben számíthat jelentős (mintegy 1,4 milliárd eurós) brüsszeli injekcióra.

Tagjelöltként Romániának nem lesznek befizetési kötelezettségei az unióval szemben, így állhat elő az a furcsa helyzet, hogy a szóban forgó három esztendőben a már EU-tag Magyarország kevesebb pénzt fog kapni a közös kasszából, mint az "előszobában" várakozó Románia. Hazánk ugyanis a három év alatt kifizetési szinten összesen mintegy 3,65 milliárd euró lehívására lesz jogosult, míg a befizetési kötelezettségek 2,26 milliárd körül alakulnak. Bukarest ezzel szemben a teljes 3 milliárdos összeget megtarthatja.

Az első látásra furcsa eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy Románia lakossága több mint kétszerese Magyarországénak, így egy lakosra vetítve már egészen más számokat kapunk. A viszonylag magas összeg azzal is összefügg, hogy a tíz tagjelölt ország 2004-es felvételét követően az előcsatlakozási források az eddigi 12 helyett már csak két állam - Románia és a szintén 2007-es felvételben bízó Bulgária - között fognak megoszlani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Románia elmaradottabb Magyarországnál, s az EU a kevésbé fejletteknek általában több pénzt ad. Ha pedig a Romániának szánt uniós támogatást a hazánknak kötelezettségvállalási (tehát nem kifizetési) szinten elkülönített támogatással hasonlítjuk össze, akkor nem is nagy a különbség: Magyarország 2004-2006 között kötelezettségvállalási szinten 5,1 milliárd eurót kap, ami a 2,26 milliárdos befizetési kötelezettség mellett 2,84 milliárdos nettó bevételt jelent.

Az Európai Bizottság egy nemrég kiadott értékelése azzal számol, hogy az elmúlt években elindított intézményfejlesztések folytatása esetén Románia a gyakorlatban is képes lesz lehívni a bővülő előcsatlakozási kereteket. A fő feladat annak biztosítása, hogy 2004 végétől már a segélyprogramok gyorsabb elbírálását és lebonyolítását lehetővé tevő EDIS-mechanizmus érvényesüljön a PHARE- és az ISPA-programokban is (a SAPARD terén már most is ez a helyzet). Ez irányban biztató lépések történtek az elmúlt időszakban - mutat rá Brüsszel.