Új külgazdasági stratégia készül

Több területen megváltoznak, esetenként romlanak a magyar piacra jutási feltételek az uniós csatlakozást követően. Ezt nem pusztán ellensúlyozandó, hanem további térnyerés céljával készül el az év végére az új külgazdasági stratégia - tudtuk meg Major Istvántól, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkárától. Részlege folyamatosan készíti azokat az elemzéseket, amelyek azt térképezik fel, hogyan változnak a kereskedelempolitikai feltételek a világ unión kívüli országaival. Emellett már meghatározták a magyar külgazdaság-politikát az átmenet idején vezénylő alapelveket.

Az egyik: a piacvédelem, hiszen Magyarország mint az unió leendő keleti határa, a többieknél erőteljesebben meg fogja érezni a piaczavaró import káros hatásait. Miután azonban a tagság elnyerése után Budapest önmaga nem hozhat piacvédelmi intézkedéseket (erre a tagországokkal koordinálva a brüszszeli bizottság illetékes), fokozott erőfeszítéseket kell majd tennie a piacvédelmi érdekek érvényesítése terén, szögezte le a helyettes államtitkár. Egy másik kiindulási pont, hogy a szerződéses rendszerben is komoly változások lesznek; érvényüket veszítik a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek helyét - ha van ilyen - a harmadik országok által az EU-val kötött társulási vagy egyéb megállapodások veszik át. Ám lesznek olyan államok - mint például Szerbia és Montenegró -, amelyeknek nincs ilyen egyezményük, ami azt jelenti, hogy a magyar exportfeltételek ezekben a relációkban romlanak.

A külgazdasági célok elérésének módszerein már dolgoznak, ezek sorában az egyik legfontosabb a komplex piacmegdolgozás szükségessége, hívta fel a figyelmet Major István. Azaz az áru-, a szolgáltatás- és a tőkeexporto közösen kell kezelni, illetve arra kell törekedni, hogy a piacra jutási feltételek javításán közösen dolgozzon a külügyi apparátus, az ITDH, a Corvinus Rt., az Eximbank Rt., a Mehib Rt., továbbá mindazon alapítványok, hivatalok és irodák, amelyeknek vannak kapcsolataik, vagy pedig helyi irodáik más érintett országokban. A teendőkből jut bőven a külpiaci hálózatra is, amely az ITDH külföldi kereskedelmi szolgálati irodáiból, továbbá a nagykövetségeken tevékenykedő külgazdasági attasékból áll. Mint Majortól megtudtuk, átfogó felmérés készül e hálózati rendszer(ek)ről, s annak eredményei alapján bizonyos ésszerűsítés is várható. Ám ez korántsem jelenti a hálózat visszafejlesztését, hiszen a ma meglévőt minimálisnak tekintik. Arra viszont bizton lehet számítani, hogy a kiemelt viszonylatokban bővül a hálózat: az ITDH vélhetően Moszkvában nyit kereskedelmi szolgálati irodát, s várhatóan ilyet vagy külgazdasági attaséi posztot létesítenek Fehéroroszországban és Moldáviában is, mondta el a Világgazdaságnak Major.

Tegnap egyébként két térség, a délkelet-európai, illetve a kelet-európai került terítékre azon a munkaértekezleten, amelyet már a fentiek jegyében tartottak a régió unióhoz jövőre nem csatlakozó országaiban működő kereskedelmi szolgálati irodavezetők és külgazdasági attasék számára. E két térséggel is egyértelmű cél a kereskedelem bővítése mellett a magyar működőtőke-export növelése. Ami a kivitelt illeti, Major rámutatott, nemcsak az árukivitelről van szó, hanem fokozott mértékben a szolgáltatásexportról. Magyarországnak ugyanis jelentős a komparatív előnye e téren, s megsokszorozhatná például az üzleti, ügyvédi, auditálási, pénzügyi szolgáltatások terén. A tőkekivitel kapcsán pedig azt emelte ki a helyettes államtitkár, hogy ebben továbbra is számítanak az olyan magyar nagyvállalatokra - mint a Mol, a Matáv, az OTP -, amelyek eddig is aktívak voltak ebben a térségben. Ám mellettük szeretnék elősegíteni, hogy a kis- és középvállalkozások is igyekezzenek tőkepozíciókra szert tenni, akár úgy, hogy részt vesznek a két térség több országában még éppen hogy elkezdődött, s így igen előnyös feltételeket kínáló privatizációban is. Ebben segíti őket a Corvinus Rt., amelynek mozgástere jócskán megnőtt mostani feltőkésítése eredményeként, továbbá az Eximbank és a Mehib, amellyel folynak a tárgyalások arról, milyen konstrukciókkal tudnák fokozottan elősegíteni a magyar tőkekivitelt, mondta Major.