Szigorítások és némi enyhítés

Bár több kérdésben már sikerült megállapodniuk az érintetteknek a lakásfinanszírozási rendszer módosítása kapcsán, néhány ponton még mindig folynak az egyeztetések. Információink szerint az egyik legvitatottabb pont az úgynevezett félszocpol újbóli bevezetése.

Úgy tudjuk, Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott támogatja az ötletet, ám a pénzügyi tárca nem ért egyet a támogatások kiterjesztésével. Az elképzelés szerint a használt lakások vásárlói megkaphatnák a lakásépítési kedvezmény ötven százalékát. A pénzügyi tárca azért is ódzkodik, mert a kedvezményes hitelek 65 százalékát jelenleg használt lakásokhoz veszik fel, azaz nem új beruházáshoz kapcsolódik a támogatás.

A kedvezmény bevezetése mellett kardoskodók szerint 10 milliárd forintból megoldható lenne ez a kérdés. Ugyanakkor ők is tisztában vannak azzal, jól körül kell bástyázni szabályokkal a támogatásfelvételt, hogy megelőzzék a visszaéléseket. Egyes elképzelések szerint az igénylők az - érdekeltté váló - önkormányzatokon keresztül juthatnának a pénzhez, s szigorúan ellenőriznék, valóban jogos-e a kiutalás.

Nincs még teljes egyetértés abban sem, hogy hány lakás megszerzését támogatnák kedvezményes hitellel. Itt elsősorban az billenti a mérleget a szigorítás felé, hogy a hitelfelvevők 6-8 százaléka spekulációs szándékkal folyamodik a támogatásért. További nyitott kérdés, hogy a használt lakásra felvehető - eddig maximum 30 milliós - hitel plafonja 15 millióra csökkenjen, vagy egyfajta sávos rendszert vezessenek be.

A változtatásokról információink szerint hetek óta egyeztet az igen szigorú forgatókönyvet készítő pénzügyi tárca a bankokkal. Amiben biztosak lehetünk: megmarad a kamat 6 százalékos felső határa. Az állam azonban némileg visszavonul a kamattámogatásból. Ennek mértéke az eddigi 10,61, illetve 9,75 százalék helyett 5-6 százalék lesz. Egyes vélemények szerint még így is igencsak magas kamatmarzs marad a pénzintézeteknél, vagyis kifizetődő üzlet lesz továbbra is a lakáshitelezés.

A jelenlegi lakástámogatás fennmaradását azért sem tartják indokoltnak a Pénzügyminisztérium szakértői, mert gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válna a rendszer: jövőre az idei költségvetési kiadások csaknem dupláját követelné. Az adóbevételek túlnyomó részét erre a célra kellene fordítani, ha ez a "költségvetési pilótajáték" megmaradna - állította lapunknak egy kormányzati tisztségviselő. A lakáshitel-állomány dinamikájára jellemző, hogy az év első három hónapjában 144 milliárd forint értékű új lakáshitelre kötöttek szerződést, ez havonta csaknem 50 milliárdos bővülést jelent.

A nyilvánvaló igazságtalanságok miatt is szükség van a változtatásokra - vélekednek a szakértők. Az érvek szerint például havonta körülbelül 270 ezer forintos támogatásban részesül, aki él a maximális hitellehetőséggel. Nyilvánvalóan nem ezt a réteget akarja az állam támogatni. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy éppen a szegényebb rétegek körében nem csökkent a lakásra várók száma.

Mint megtudtuk: nem csak a már megkötött hitelszerződésekre vonatkoznak a régi feltételek. Azok is a korábbi kondíciókra számíthatnak, akiknek a kormányhatározat-módosítás hatálybalépése előtt a bank befogadta a kölcsönkérelmét. A kormány várhatóan jövő szerdai ülésén hoz döntést a változtatásokról. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy - lapunk korábbi információjának megfelelően - július elsejétől lépnek életbe a módosítások, ugyanakkor a PM feltett szándéka, hogy erre minél hamarabb, már június elsején sor kerüljön. (BJA-TE)