A változások napja: 2003. július 1.

>> Műtrágyapótvám

Pótvám lép életbe július elsejétől a nitrogénműtrágya-importra. A gazdasági tárca erről szóló rendelkezése ma jelenik meg a gazdasági és közlekedési értesítőben. A pótvám mértéke 11,6 ezer forint lesz tonnánként. Korábbi nyilatkozatok szerint az intézkedésre az egyetlen hazai nitrogénműtrágya-gyár, a péti Nitrogénművek Rt. védelme érdekében van szükség. A gazdasági minisztérium a vámpótlékot már február elején bevezette, de akkor a döntés a szocialista frakció és a mezőgazdasági termelők nemtetszését váltotta ki. Ezért a tárca az intézkedést február közepén felfüggesztette. A gazdálkodók most az újbóli életbeléptetés ellen is tiltakoznak, mert megítélésük szerint az intézkedés a rendkívüli szárazság közepette indokolatlan költségnövekedést okoz a várható műtrágyadrágulás miatt.



>> Magyar-Eu agrárkereskedelem

Folytatódik a liberalizáció a magyar-EU-s agrárkereskedelemben, mivel július elsejétől életbe lép a feldolgozott mezőgazdasági termékekről tavasszal kötött kétoldalú megállapodás. A rendelkezéseket úgynevezett autonóm módon alkalmazzák a felek. Az egyezmény a korábban kötött mezőgazdasági megállapodásokat egészíti ki, és azt a célt szolgálja, hogy a teljes jogú tagság elnyerése utáni piaci viszonyok alakuljanak ki már a csatlakozás előtt. Ennek érdekében számos feldolgozott terméknél megszűnnek az exportszubvenciók és - kvótákhoz kötötten vagy azok nélkül - a vámok is. A várakozások szerint a magyar cégek uniós pozíciói elsősorban a csemegekukorica-, a fagylalt-, az üdítőital- és a szeszexportban javulhatnak. A hazai piacon ugyanakkor olcsóbbá válhat az uniós whisky, tészta és lisztes pékáru. A megállapodás révén a feldolgozott áruk EU-ba irányuló, 136 millió eurós éves magyar exportja 1,2-1,3 milliárd forintnak megfelelő (5 millió eurós) vámelőnyhöz jut, és hasonló nagyságrendű (mintegy 1,2 milliárd forintnyi) könnyítést kap a 144 millió eurós import is.



>> Magyar-cseh, -szlovák agrárkereskedelem

Az agrárkereskedelmi feltételek tovább javulnak Magyar- és Csehország, valamint Szlovákia között. Nő a magyar bor kedvezményes szállítási lehetősége: Csehországba 42 000, Szlovákiába 38 000 hektoliterrel. Mindkét viszonylatban jelentős piacnyitásra kerül sor a zöldség- és gyümölcsfélék széles körénél, továbbá néhány élelmiszer-ipari terméknél. Az ebben a sorban első ilyen, tavalyi lépés nyomán is számottevően javultak a magyar agrárexport-pozíciók a két relációban, különösen a szlovákban.



>> Munka törvénykönyve

A munka törvénykönyvének módosulása nyomán tilos hátrányosan megkülönböztetni a részmunkaidőben és a határozott idejű szerződés keretében foglalkoztatottakat, s biztosítani kell számukra az átjárhatóságot a teljes munkaidőre, illetve a határozatlan időre szóló munkaviszony között. A határozott munkaidejű szerződést a felek között csak akkor lehet meghoszszabbítani, ha a munkaadó azt jogos érdekére hivatkozva indokolni tudja - egyebek között ezek a szabályok érvényesek júliustól. A munka törvénykönyve (Mtk.) más pontokon is módosul, a teljesítménybért fizető foglalkoztatókra például újabb feladatot ró. A jogszabály szerint a teljesítménykövetelményt a munkáltatónak előzetes, objektív mérésen és számításon alapuló elemzéssel kell megállapítania. Az Mtk.-módosítás - a készenlét mellett - bevezeti az ügyelet fogalmát. Előbbi a dolgozó, utóbbi a munkaadó által meghatározott helyen történik. A készenlét díjazása a személyi alapbér 20, az ügyelet díjazása pedig 40 százaléka. Az Mtk. kimondja: a szerződés típusát az elnevezéstől függetlenül kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói, megbízási szerződés átminősíthető, ha az a munkaügyi felügyelők megítélése szerint valójában munkaviszonyt takar.



>> Kórháztörvény

Az új kórháztörvény is július elsejével lép hatályba. Ez felváltja az alig másfél évig regnáló, ám bizonyos paragrafusaiban ez év közepéig felfüggesztett elődjét. Az egészségügyi miniszter szerint, kerettörvényről lévén szó, egyelőre nem hoz érdemi változást a gyógyítóágazatban. Célja, hogy szabályozott feltételeket teremtsen a már évtizede folyó egészségügyi privatizációnak, s új befektetőket hozzon az ágazatba. Reményeik szerint a következő évtizedben 300 milliárdnyi tőke gyarapíthatja az ágazat vagyonát, ami mellé további 1200 milliárdos állami pénzforrásra van szükség. A törvény lehetőséget teremt az orvosiműszer- és gyógyszergyártók tulajdonhoz jutására és arra, hogy forprofit formává alakuljanak a jelenleg költségvetési intézményként működő kórházak. A korábbi jogszabály hatályon kívül helyezésével júliustól csupán annyi változik, hogy nem kell újabb pályázatot kiírni a már ma is a gyógyítóintézményekben működő magánvállalkozásoknak, köztük a vesebetegek ellátását végző művese-szolgáltatóknak.



>> Polgári törvénykönyv

A polgári törvénykönyvnek a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó - a közösségi jogi követelményekkel harmonizáló - szabályai fontos változásokat jelentenek a fogyasztó számára: július elsejétől a szavatossági idő hat hónapról két évre nő az úgynevezett fogyasztói szerződéseknél. A fogyasztói szerződés új fogalom: a vásárló és a gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató személy, illetve szerv által valamely ingó dologra kötött megállapodás. A jótállási idő - a kereskedő, gyártó garanciája a termék kifogástalan működésére - változatlanul egy vagy két év, a dolog értékétől függően. Módosul a hibás teljesítés esetén érvényesíthető fogyasztói jogok sorrendje: az érintett elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. Ha erre nincs joga, vagy a kötelezett a javítást, cserét nem vállalta, akkor árleszállítást kérhet, illetve elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba esetén azonban nincs mód elállásra.



>> Köztisztviselői törvény

A köztisztviselői törvény módosítása értelmében több szempontból is javul a köztisztviselők anyagi és szakmai helyzete. Emelkednek a nyelvvizsgapótlékok, nő a ruhapénz, bővül a juttatások és támogatások rendszere. Visszakerülnek a köztisztviselői állományba az ügykezelők. A jogszabály módosításával együtt döntött az Országgyűlés több olyan változásról, amely a fegyveres szervek - többek között a rendőrség és a tűzoltóság - hivatásos állományú tagjait, illetve a honvédség hivatásos és szerződéses tagjait érintik. A tisztek minimum nyolc-, a tiszthelyettesek hatszázalékos illetménykiegészítést kapnak. Ezentúl - a köztisztviselőkhöz hasonlóan - a hivatásos állományúak is igénybe vehetik a lakáshitelhez kapcsolódó állami kezességvállalást, tehát gyakorlatilag önrész nélkül vehetnek lakást.



>> Polgármesterek bére

A polgármesterek bére is nőhet, s jobb feltételekkel válik lehetővé korkedvezményes nyugdíjuk. A törvénymódosítás nyomán elsején hatályba lépő változások kedvezően érintik az önkormányzati képviselők tiszteletdíját is. A polgármesterek fizetése az adott önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők illetményalapjához kapcsolódik: a törvény a település nagyságától függően határozza meg, hogy az alap hányszorosát kaphatják a vezetők. A jogszabály módosításával most változnak a szorzószámok, így a képviselő-testületek emelhetik a polgármesterek bérét. Ez azonban nem kötelező, és e költségeket az önkormányzatnak kell biztosítania. Ezzel együtt emelkedhet az önkormányzati képviselők tiszteletdíja is.



>> Új Széchenyi-kártya- konstrukció

Az új Széchenyi-kártya-konstrukció július elsején indulna, ám néhány napot csúszik. Azon az utolsó technikai simításokat végzik - mondta a kártyát műödtető Ka-Vosz Rt. vezérigazgatója. Krisán László szerint a két-, három-, négy- és ötmilliós kártyaigények befogadása július első napjaiban mindenképpen megkezdődik.





>> Nyelvi képzés

A nyelvi képzés áfakötelessé válik, s ez alól csak az akkreditált képzés a kivétel. Július 1-jével ugyanis megváltozik az áfatörvény adómértékekre vonatkozó melléklete. E szerint pedig a 2003. június 30-át követő teljesítési időpontok esetében tárgyi mentesség csak az oktatás bizonyos típusaira vonatkozik. A köz- és felsőoktatásban marad a tárgyi adómentesség; ám a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó esetekben csak az országos képzési jegyzékben (okj) meghatározott szakképesítést adó képzések maradnak adómentesek. Az ezen kívül eső esetekben az adómentesség feltétele, hogy az oktatást a felnőttképzési intézmény akkreditáltassa.



>> Büntetőeljárási kódex

Az új büntetőeljárási kódex egyes rendelkezéseit ugyan kiemelve már korábban hatályba léptették, a törvény, illetve annak tervezete pedig hosszú évek óta ismert a jogalkalmazók előtt, az új, számos ponton alapvető változást hozó teljes kódexet némi riadalommal fogadják az igazságszolgáltatásban. A talán legtöbb vitát kiváltó új rendelkezés értelmében a gyanúsított első kihallgatását követően két éven belül le kell zárni a nyomozást, azaz sort kell keríteni a vádemelésre, vagy a törvény erejénél fogva megszűnik az eljárás: ez pedig esetenként a terheltek felelősségre vonás alóli mentesülését eredményezheti. Az új törvény újrahonosítja az óvadék intézményét, szélesíti a védő és az ügyész szerepét a bírósági tárgyalás során, pontosabb és több eljárási garanciális elemet tartalmaz.



>> Új agrárhivatal

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) is megalakul. Létrehozására alapvetően az uniós csatlakozás utáni agrártámogatások fogadása és ellenőrzése miatt van szükség. Az új intézmény az Agrárintervenciós Központból (AIK) és a SAPARD Hivatalból jön létre. Összesen 750 főt foglalkoztat majd, akiket döntően az AIK-tól és a SAPARD Hivataltól, illetve az FVM-től és a tárca megyei hivatalaitól vesz át. Az MVH kiépítése 6,5 milliárd forintba kerül. A szervezet mostani megalapítása (az alapító okirat kiadása) nem jelenti azt, hogy az intézmény működőképes is lesz. Ehhez még több hónapra lesz szükség, az úgynevezett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (iier) "próbaüzeme" pedig a korábbi nyilatkozatok szerint csak novembertől kezdődhet. Elengedhetetlen az is, hogy megtörténjen az MVH unió által elismert akkreditációja is. Több ágazati szakértő szerint kétséges, hogy ez a jövő májusi csatlakozás előtt befejeződhet-e. Ez esetben a belépés után fennakadások lehetnek egyes uniós források igénybevételében.



>> Gyógyszeráremelés

A tb által nem támogatott 222 gyógyszer ára átlagosan 9,7 százalékkal nő. Az áremelés 177 terméknél nem éri el a 100 forintot, közöttük száz medicina 50 forintnál kisebb mértékben drágul. Az árváltozás a gyulladáscsökkentőkre, a fájdalom-, a köhögéscsillapítókra, a görcsoldó készítményekre vonatkozik. Mivel 8127 nem támogatott orvosságot lehet kapni a gyógyszertárakban, a mostani árnövekedés nem jelent túlzott terhet a lakosságnak, hiszen egy-egy betegség gyógykezelésére többféle patikaszer kapható. Az árváltozást a gyógyszergyártók és -forgalmazók kezdeményezték. Erre a hatályos jogszabály szerint negyedévente van módjuk a tb által nem támogatott gyógyszerek körében. Az árváltozásokat a Magyar Gyógyszerész Kamara hirdeti ki.



>> Sztrádadíjemelés

Az M5-ös sztráda díja emelkedik. Az autópályát működtető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. egységesen négy százalékkal emeli a tarifákat. Így például a személyautóknak (1. kategória) a Budapest-Újhartyán közötti teljes szakaszon 2220 helyett 2310 forintot kell fizetni, a nehézgépjárművek (4. kategória) díja pedig 6880-ról 7160 forintra nő.



>> Dráguló budapesti tömegközlekedés

Megdrágul a budapesti tömegközlekedés. Átlagosan 4,8 százalékkal nőnek a tarifák: a jegyek az eddigi 120 helyett 125 forintba kerülnek majd, a havi dolgozói bérlet ára 4450 forintról 4670-re nő, a nyugdíjasok és a tanulók pedig 1445 helyett 1515 forintot fizetnek majd egy bérletért. A korábban megvásárolt, hosszabb érvényességű bérletek és a hologramos csíkkal ellátott jegyek továbbra is használhatók. Formailag is megváltoznak július 1-jétől a jegyek. Baracksárga színűek lesznek, speciális papírra nyomtatják, és a hamisítások megelőzése érdekében tovább korszerűsítik a biztonsági elemeket is.