Német adóreform: élénkítő jelzés
A fogyasztás élénkülésére számítva elhatározott fiskális könynyítés nyomán a személyi jövedelemadó-befizetések akár 10 százalékkal is csökkenhetnek Németországban. Az eredetileg 2005-re előirányzott reformlépés egy évvel korábbi megtételét a kancellár úgy hajtaná végre, hogy közben a költségvetési hiány is a GDP 3 százaléka alá süllyedjen jövőre, miután az tavaly 3,6 százalék volt, és várhatóan az idén is meghaladja a kritikus plafonértéket. Az adókiesésnek a deficit és az államadósság növelésének útján való kompenzálásától az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is óvta Berlint. A parlamenti ellenzék arra kényszerítené a kormányt, hogy a kiadások csökkentésével teremtsen magának mozgásteret, további hitelfelvételek esetén a konzervatívok a felsőházban meglévő többségükkel hiúsítanák meg Schröder terveit. A CDU/CSU azzal érvel, hogy a 3 százalékos deficit/GDP határ ismételt túllépése nemcsak megszégyenülést és tetemes büntetést hozna magával, hanem az EU-stabilitási paktumnak is kegyelemdöfést adhatna.
A kieső összegek pótlásának további forrásaként számon tartott privatizáció lehetséges jelöltje a Deutsche Telekom, amelyben az államnak még mindig van 30,9 százalékos tulajdoni hányada, ami a mostani jegyzések szerint 17-18 milliárd eurót ér. Még vita folyik arról, hogy a nyílt részvénypiacon értékesítsék-e, vagy a várható árleszorító hatástól tartva inkább adják-e át a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) nevű pénzintézetnek, amely már 12 százaléknyi hányadot birtokol a távközlési nagyvállalatból. A német posta részvényeinek a KfW részére való átadását is beleszámítva a kormány legalább 5,5 milliárd euróra tudna szert tenni.
A kancellár számára megkönnyebbülést jelentett a keletnémet acél- és gépipari sztrájk váratlan befejezése. Az érdekképviseleteket az késztette erre, hogy a vevők esetleg tovább csökkentik a sztrájkoló üzemeknek adott megrendeléseket. A Volkswagen és a BMW gyáraiban a munkaadók a kapacitásoknak a 20 százalékos munkanélküliséggel küszködő NDK-s tartományokból Kelet-Európába való áthelyezését helyezték kilátásba.
