Érik Szász Károly menesztése

Ismét Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetleges menesztéséről nyilatkozott Medgyessy Péter. A kormányfő kedden, a Kossuth rádiónak adott interjújában kifejtette: feltételezése szerint a K&H Equitiesnél történt visszaélések kapcsán a bankfelügyelet nem látta el megfelelően feladatát. Hangsúlyozta az ügy kapcsán indított vizsgálat és az ezt követő esetleges következtetések fontosságát. A miniszterelnök arra is kitért: nem előlegezi meg Szász Károly menesztését, ám ha új elnök kerül a PSZÁF élére, akkor az minden gyanú felett álló, minden oldal számára elfogadható személy lesz.

Lapunk már korábban úgy értesült: a kormány szeptember vége előtt pontot tenne a PSZÁF vezetője körül kialakult ügy végére. Szász szakmai alkalmasságát kérdőjeleznék meg arra hivatkozva, nem tett meg mindent a K&H Equitiesnél elkövetett visszaélések megakadályozása érdekében. Bonyolíthatja az ügyet, hogy véleménykülönbség van abban, milyen jogszabályi feltételek mellett meneszthető a PSZÁF vezetője.

A K&H Equitiesnél elkövetett sikkasztásokkal összefüggésben Molnár Csaba, az ORFK SZBEI alezredese elmondta: a kár nagyságát a nyomozók jelenleg 10 milliárd forint körüli összegre becsülik. Ebből 6,2 milliárd forint, különböző - off-shore és tényleges tevékenységet folytató - cégeket érintő tranzakciókat követően két, Magyarországon tartózkodó szír állampolgárnál landolt, míg a maradék 3-4 milliárd forint jelentős része különféle külföldi céges bankszámlákra került. A pénz útjának pontos tisztázása, valamint a különböző tranzakciókban szereplő off-shore cégek tulajdonosi hátterének tisztázása érdekében a rendőrség összesen 69 országgal lépett kapcsolatba az elmúlt másfél hónapban. Az ORFK tájékoztatása szerint a cégek 90 százaléka esetében már sikerült behatárolni az alapítók körét, ám erről nem árultak el részleteket. A rendőrség szerint az is egyértelmű, hogy a K&H Equitiesnél sem lehetett egyedül elkövetni a visszaéléseket, ennek ellenére csak akkor várhatók további gyanúsítások, amennyiben a rendőrség ezt alapos gyanúval tudja majd alátámasztani.

A nyomozás adataiból kiderült, hogy a visszaélések elkövetésében kulcsszerepet játszó Kulcsár Attila volt ügyfelei többségének pénze az erre vonatkozó konkrét megbízások ellenére nem is vett részt tőzsdei ügyletekben - közölte Gera Antal, az ORFK SZBEI ezredese. Az erről készített igazolások hamisítványok, s az ügyfeleket kérés esetén más megbízók számlájáról fizették ki. Tényleges tranzakciók nagyon kevés ügyfél esetében voltak, mint például az Állami Autópályakezelő Rt. vagy a Betonút Rt., amelyek közül az utóbbi az ügy eddig legnagyobb károsultja. A nyomozás vezetői szerint Kulcsár Attila már 1998-ban megkezdte a visszaéléseket, s a sikkasztások 2001 előtt elérték a milliárdos nagyságrendet.

A rendőrség azt is vizsgálja, felelősségre vonhatók-e egyes bankalkalmazottak azoknál a pénzintézeteknél - Inter-Európa Bank, OTP Bank -, amelyek számláit felhasználták a visszaélésekből származó pénz eltüntetéséhez. A rendőrség a bankoknál a kétes tranzakciókra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztását vizsgálja meg, ami többnyire a pénzintézetek jogi, vagy ellenőrzési főosztályának a feladata.