Kártérítési perek tömege várható

A vállalkozói érdekképviseletek kifogásai és tiltakozásai dacára, kétszeri határidő-módosítás után lépett hatályba az idén június 30-án a telepengedélyezés rendjéről szóló 1999. évi kormányrendelet. Időzített bomba - fogalmaz Kassai Róbert, az Iposz alelnöke lapunknak a rendelet kapcsán. Úgy véli, hogy az új előírások több tízezer vállalkozás megszűnéséhez vezethetnek. Nemcsak az újonnan alakulóknak kell engedélyt kérniük, hanem a régieknek is, s most derülhet ki, hogy eddigi telephelyükön nem maradhatnak, mert azt esetleg időközben az önkormányzatok a részletes rendezési tervek keretében ipar- és részben szolgáltatásmentes területekké sorolták át. Ráadásul az eddigieknél jóval szigorúbbak a környezetvédelmi és egyéb szakhatósági feltételek.

A rendelet egyébként 165 olyan ipari, szolgáltatói, valamint raktározási tevékenységet sorol fel, mely valamilyen okból ártalmas az egészségre, illetve a környezetre. Az ilyen tevékenységeket csak telepengedély alapján lehet megkezdeni. A jogerős engedély hiánya súlyos szankciókat - akár a vállalkozónak a tevékenységtől való eltiltását - vonja maga után.

Mivel a vállalkozások többsége, bízva az újbóli határidő-módosításban, kivárt, és csak az utolsó pillanatban adta be kérelmét, még nem lehet tudni, hogy mennyi lesz az elutasítás. Az Iposz szerint, ha ez az említett önkormányzati átsorolás miatt van, és a vállalkozónak az iparmentes területté nyilvánításból kára származik, akkor kártérítésre jogosult. A hátrányos jogszabályváltozás miatti tömeges kártérítési perekre számítva az Iposz nem akarja kitenni a vállalkozásokat annak, hogy külön-külön kelljen megtámadniuk az önkormányzatokat. Ezért felkérték Bánáti Jánost, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy országosan mérjék fel a jogszabályváltozás következtében okozott kár mértékét.

Kizárólag ott kívánnak pereskedni, ahol a vállalkozások megfelelnek a szakhatóságok feltételeinek, de a részletes rendezési terv miatt elutasítja az önkormányzat telepengedélyi kérelmüket. Kassai Róbert 280 ezerre teszi a mostani telepengedélyi rendelettel érintett vállalkozások számát. Az önkormányzatok ellen várhatóan induló jogos kártérítési perek összértékét pedig milliárdos nagyságrendűre becsüli.

Ami nem kötelező az EU-ban, nem kellene erőltetni - mondta a rendelet kapcsán lapunknak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai bizottságának elnöki, és a Magyar Iparszövetség alelnöki tisztét ellátó Vadász György.

Az Európai Unióban vegyes a kép, Francia- és Németországban például szabályozva van a kérdés, de Portugáliában, Spanyol- és Görögországban nincs semmilyen efféle rendelet. Vadász szerint nem a szigorú jogszabályt kellene átvenni, ez ugyanis a mikro- és kisvállalkozásokat kedvezőtlenül érinti.

Az érintettek sérelmezik egyebek között azt is, hogy a már korábban telephelyengedéllyel rendelkező vállalkozó is bizonytalan helyzetbe kerül, mivel a jegyzőnek jogosultsága van a már megszerzett engedélyek felülbírálatára. Szerintük a jegyzői jogkör kiterjesztése esetenként szubjektív döntést is eredményezhet, a vállalkozásoknak a rendelet többletköltséget okozhat, és kiszolgáltatott helyzetbe is kerülhetnek.

Ellehetetlenülhetnek 20-30 éve működő vállalkozások is, például egy összeférhetetlen lakó, vagy egy piaci versenytárs lépései miatt.

Mindezek figyelembevételével többször is kifogásolták a jogszabályt - mondta lapunk-nak Vadász György. Hatálybalépését azonban nem tudták megakadályozni, így most a segítségüket ajánlották fel a vállalkozóknak. Példaként említette, hogy közreműködnek a vállalkozó és önkormányzatok közötti egyeztetésben, ezzel megelőzendő az esetleges bírósági eljárásokat.