Ukrajna társulna az unióval

Ukrajna stratégiai célja, hogy a jelenlegi partnerségi megállapodás helyett társulási viszonyra lépjen az EU-val - idézi az EUobserver az ukrán sajtónak nyilatkozó Olekszandr Csalji külügyminiszter-helyettest. Ez többek között a kibővülő unió közvetlen szomszédjává váló ország és az integráció közti kereskedelmi akadályok lebontását, végső soron szabadkereskedelmi rendszer bevezetését jelentené. Az ügyről Günter Verheugen bővítési biztos szeptember 11-12-i kijevi látogatása alkalmával folytatnak majd magas szinten is tárgyalásokat.

Magyarország üdvözli Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit, amelyeket éppen úgy támogat, mint ahogy a szomszédos ország mielőbbi csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez - nyilatkozta a Világgazdaságnak Simon Sándor, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Ha északkeleti szomszédunk és az EU társulási megállapodást köt majd egyszer, akkor fokozatosan megvalósulhat a szabadkereskedelem a Magyarországgal szomszédos országgal, ami számunkra kifejezetten előnyös - szögezte le Simon Sándor. Az ugyanis további lendületet adhat az amúgy is ugrásszerűen bővülő áruforgalomnak (lásd a grafikont). Behozatalunk zöme energiahordozókból, nyers- és alapanyagokból áll, csak földgázból tavaly 100 millió dollár értékben vásároltunk. Kivitelünkben pedig - kedvező módon - a feldolgozott termékek, a gépek, gépi berendezések a meghatározók. Az idén még kedvezőbben alakultak a folyamatok: az első fél évben a magyar export 73, az Ukrajnából származó import 28 százalékkal bővült, s úgy tűnik, az idén sikerül átlépni a bűvösnek számító egymilliárd dolláros határt. Igaz, van hova fejlődni, hiszen a Szovjetunió széthullása előtt Ukrajnával 2 milliárd dolláros volt az éves forgalmunk - emlékeztetett Simon.

Magyarország szándéka, hogy ismét meghódítsa az ukrán piacot, ám miután a rendszerváltást követően ez a reláció el volt hanyagolva, más országok jócskán megelőztek minket e nagy potenciállal rendelkező piacon - fejtette ki Palásti István, az ITDH kijevi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője. Persze sohasem késő - tette hozzá. Szerinte egy sor dologban kellene előrelépnünk, így támogatást kellene biztosítani az ukrán piacra jutáshoz - elsősorban - a kis- és középvállalkozásoknak. Emellett erősíteni kellene az információáramoltatást a hazai cégek felé, hiszen jobbára kedvezőtlen az Ukrajna-kép a magyar vállalatok körében, pedig azok a cégek, amelyek megjelennek az ukrán piacon, többnyire kellemesen csalódnak.

A befektetéseknek is további lendületet adhat Ukrajna uniós integrációjának mélyülése, véli Simon Sándor. Általa ugyanis javulhat az ottani beruházási klíma átláthatósága és biztonsága. Ez azért is fontos, mert közös vállalatokkal, továbbá termelési kooperációkkal sokat lehet lendíteni a kereskedelmi forgalmon, húzta alá. Máig mintegy 53 millió dollárnyi magyar befektetést valósítottak meg Ukrajnában, olyan vállalatok jelentek meg beruházóként, mint a Dunapack, a Pannonplast, a Bábolna, a Richter és a Mol. További 100 millió dolláros beruházás kezdődött el Kijevben, ahol a Transelektro bevásárló- és szórakoztató központot létesít. Magyarország - az USA után - a második legjelentősebb külföldi befektető Kárpátalja megyében - mondta a KüM főosztályvezető-helyettese.