A HVB-nek lenne nagy ugrás a Postabank-vétel
Szakértők szerint nem meglepő, hogy lapértesülések szerint a HVB ajánlotta a legtöbbet, 67 milliárd forintot a Postabankért, hiszen a német pénzintézetnek jelentené a legnagyobb ugrást a Pb megszerzése. A mérlegfőösszeg szerinti rangsorban az ötödikről a harmadik helyre rukkolna előre. Még ennél is jelentősebb azonban az a tény, hogy a vállalati üzletágban, devizahitelezésben nagyon erős bankot igen jól kiegészítené a Pb döntően lakossági és kivállalkozó-hitelezési tevékenysége. A 2002. év végi szövetkezeti szektor nélküli adatok szerint a Postabankkal együtt jelentős előrelépésre számíthatna a lakossági hiteleknél, ahol 0,6-ról, 3,9 százalékra növelhetné részesedését, illetve lakossági betéteknél, ahol 3-ról 9,4 százalékra emelné piaci részarányát, és erős harmadik helyet szerezne. Ezzel együtt fiókhálózatát 38-ról 152-re növelné.
A második legjobb ajánlatot - értesüléseink szerint 64 milliárd forintot - a régióban agresszívan terjeszkedő Erste Bank adta a Postabankra. Az Erstének nagy szüksége van a Pb-re, mert meghirdetett stratégiája szerint az első három hely valamelyikét szeretné megszerezni a cseh, szlovák, magyar, horvát piacokon. Csehországban, valamint Szlovákiában már sikerrel járt törekvésük, de Bulgáriában, a DSK privatizációjánál például alulmaradtak az OTP-vel szemben. Magyarországon azonban az Erste még távol van a tervként kitűzött számottevő piaci részesedéstől. Mérlegfőösszeg szerint az Erste jelenleg a nyolcadik, a Postabankkal együtt viszont az ötödik helyen állna. Az Erste a Pb-hez meglehetősen hasonló, főleg a lakossági üzletágban, a kkv-finanszírozásban és az Agrobank révén a diákhitelezésben erős, de a Postabankénál nagyobb egy kliensre jutó betétösszeggel rendelkezik. Szakértők szerint az Erste 79 fiókja sok helyen mutatna átfedést a Pb hálózatával.
A Postabankkal együtt se érné el a kritikus tömeget a két 50 milliárd körüli ajánlatot tevő amerikai tulajdonú bank. A Budapest Bank nagyon fokuszáltan közelíti meg a piacot. A BB főleg a lakossági és kkv-szegmensre fejlesztett ki termékeket, személyi kölcsönökben és autóhitelekben igen erős. Kérdés azonban, hogy a fiatalabb, jobb módú városi ügyfelekre kidolgozott stratégiába hogyan illeszkednének a Postabank inkább vidéki, idősebb és kevésbé jómódú ügyfelei. A BB-nek komoly előrelépés lenne a Pb lakossági piaci részaránya, hitelben 2,6-ról 5,8, betétben 3,6-ról 10 százalékra növelné piaci részesedését, a 2002. év végi adatok szerint. Vállalati hitelezésben pedig a nyolcadikról a hetedik helyre lépne előre. Fiókhálózata 56-ról 172 tagúra bővülne.
A Citibank elég magas jövedelmű lakossági ügyfélkörét elsősorban bankkártyákkal és szofisztikált nemzetközi befektetési termékekkel látja el, míg a jelzálog-hitelezésben és az autólízingben - a Pb-vel ellentétben - alig van jelen. A Citibank 12 fiókja a Postabank összesen 116, de csupán 35 körüli nagyobb egységből álló hálózatával sem lenne számottevő. A Citibank mellett szól viszont az EKB és az ING ügyfélkörének sikeres átvétele és az, hogy a főleg multinacionális cégeket kiszolgáló erős vállalati üzletága jól kiegészítené a Pb cse-kély számú nagyvállalati ügyfélkörét.
Egészen más eset az OTP-é, amely csupán amúgy is erős piaci pozícióját szilárdítaná meg. Az OTP részesedése a Pb felvásárlásával lakossági betétben 44,5-ről 50,9 százalékra növekedne, hitelben is megközelítené a piac felét - 44,9-ről 48,1 százalékra bővülne -, és nagy valószínűséggel befektetési alapkezelésben is átlépné az 50 százalékot, ha a CSFB és a BNP Paribas külföldi alapjait nem vesszük figyelembe. A kkv-hitelezésben pedig beérné a vezető K&H-t, és messze elhúzna a 3. helyezettnek tekintett BB-től. A bankkártyaüzletágban és különösen a jelzálog-hitelezésben - az OTP Jelzálogbankkal együtt - máris jóval túl van ezen a szinten. A fúzió tehát a versenyhivatal mérlegelésére lenne bízva. Kiemelkedően nagy, 425 egységből álló hálózatának nincs nagy szüksége a Postabank-fiókokra, a postákon pedig már most is ott van a Pb mellett. A külföldi bevásárlásokban máris jól kiköltekezett OTP-nek tehát az ajánlatban szereplő 45 milliárdnál sokkal többet nem biztos, hogy megérne a konkurencia felvásárlása. Vállalati hitelezésben az OTP a K&H-t és az MKB-t megelőzve az első helyre ugrana a Postabank-vétellel, vállalati betétben hajszállal továbbra is a második lenne a K&H mögött.
Legtöbbet tehát a HVB és talán az Erste, legkevesebbet az OTP nyerhetne a Postabank megszerzésével, amit tükröznek az árajánlatok is. Nagy kérdés azonban, hogy a 67, illetve az egyes sajtóhíradásokban felmerült 80 milliárdos vételár mennyi idő alatt tudna megtérülni. Egyes bankok úgy vélik, hogy ez az idő 8-10 év. Egy másik szakértő ehhez hozzátette, hogy ez is csupán egyetlen szcenárió megvalósulása esetén valósulhat meg, ha a retail üzletág, a korábbi EU-csatlakozó országokhoz hasonló, robbanásszerű fejlődésen menne keresztül Magyarországon is, és ha a Pb jelenlegi ügyfélköre ezalatt lojális maradna bankjához.
