Meglepő fordulat: a Nyugat már nem hisz Ukrajna gyors gazdasági növekedésében
Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi intézmények egyre óvatosabb hangot ütnek meg, amikor az ukrán gazdasági növekedés kilátásairól beszélnek. A Világbank októberi jelentése már csak 2 százalékos GDP-növekedést vár az idei és a 2026-os évre is. Jóval kevesebbet, mint amit korábban, áprilisban jelzett, akkor még ugyanis 5,2 százalékos bővüléssel számolt 2026-ra. Ezt az előrejelzését most 2027-re halasztotta.
A Világbank októberi elemzésében arra figyelmeztet, hogy az ukrán gazdaság teljesítményét a folytatódó orosz invázió, az energetikai infrastruktúra elleni támadások és a csökkenő gázkitermelés korlátozzák. A szervezet szerint a hosszúra nyúló háború miatt az üzleti bizalom és a befektetési aktivitás is visszaesett, miközben nő az ország importfüggősége, főként az energiahordozók terén.
A dokumentum szerint az ukrán export az év első felében mintegy 5 százalékkal esett vissza, miután
megszűnt az EU-val kötött kereskedelmi vámmentesség, amely 2022 óta ideiglenesen könnyítette a hozzáférést az európai piachoz.
Az export több mint 60 százaléka az uniós országokba irányul, így a korlátozások különösen érzékenyen érintik az agrártermékeket, a gabonát és az élelmiszer-feldolgozást. A Világbank ugyanakkor pozitívumként említi
- az IT-szektor teljesítményét,
- a mezőgazdaság modernizációját és
- az élelmiszeripari kapacitások bővülését,
amelyek középtávon hozzájárulhatnak a gazdaság szerkezeti átalakulásához
Nem mindenki bízik a becslésben, az ukrán gazdasági növekedés számos bizonytalansággal terhelt
A jelentés számos ukrán közgazdászban kételyt keltett.
A Világbank elemzései általában megbízhatók, de háborús körülmények között a becsléseik inkább iránymutatások, semmint tűpontos előrejelzések
– fogalmazott Ivan Usz, az ukrán Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója. Szerinte a nemzetközi intézmények „nagyjából” számolnak, mivel sok adat hiányos vagy késleltetett. „Úgy tűnik, mintha a szakértők ránézésre mondták volna azt, hogy lesz növekedés, de nem túl nagy, így hát legyen 2 százalék. Persze vannak módszertani alapjaik, de ez inkább csak becslés, nem pedig egzakt kimutatás” – fejtette ki a közgazdász.
Ivan Usz ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a 2 százalékos növekedés nem a recesszió, hanem a stabilizáció jele.
Fontos különbség, hogy nem a visszaesés mértékét, hanem a növekedés dinamikáját módosították. A gazdaság működik, és a Világbank szerint pozitív tartományban marad, ami háborús viszonyok között eredmény
– vélekedett a szakértő.
Növekedés és adósságcsapda
A háború sújtotta Ukrajnában a pénzügyi mozgástér korlátozott, amit a 2015-ös államadósság-restrukturálás is befolyásol. Akkor az úgynevezett GDP-warrantokkal enyhítették az adósságterhet. Ezek szerint,
- ha az ukrán GDP növekedése meghaladja a 2,9 százalékot,
- az ország köteles a többlet 15 százalékát kifizetni a befektetőknek;
- 4 százalék fölött ez a hányad már 40 százalékra emelkedik.
Ez gyakorlatilag adó a növekedésre. Ezért nem is baj, ha a gazdaság most nem száguld: a 2 százalék körüli tempó azt mutatja, hogy élünk, de nem kell fizetnünk a warrantok után
– mondta Usz.
A pénzpiaci szakértők sötétebb képet festenek
Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző azonban ennél jóval szkeptikusabb. „A 2 százalék a legjobb esetben is optimista forgatókönyv – állítja. – A Világbank előző prognózisa arra épült, hogy a harcok csillapodnak, a gázellátás helyreáll, és a kereskedelmi korlátozásokat enyhítik. Egyik sem történt meg.”
A szakember szerint
- a gázimport hárommilliárd dollárral növelheti a költségvetési terheket,
- ami önmagában 1,5 százalékponttal fékezheti a GDP-növekedést.
- A kereskedelmi vámmentesség elvesztése újabb 1,5 százalékot vehet el,
- így a korábbi 5 százalékos prognózisból logikusan jön ki a „virtuális 2 százalék”.
Sevcsisin a háborús kockázatok mellett az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokra, valamint az agrár- és logisztikai veszteségekre hívta fel a figyelmet.
A rendszeres bombázások és a kikötői szállítási útvonalak akadozása újabb tételt jelentenek a költségvetésben. Könnyen lehet, hogy a tényleges növekedés 1,8 százalék körül alakul, ha nem romlik tovább a helyzet
– vélekedett a szakember.
A gazdaság motorjai és gyenge pontjai
Szakértők szerint a mezőgazdasági termelés és az energiaellátás stabilizálása döntő lesz a következő hónapokban. A 2025-ös termés közepes, de a mezőgazdasági export volumene 23 százalékkal csökkent, miközben értékben csak 4 százalékkal, ami az árak emelkedésének az eredménye.
A fizikai export visszaesése sokkal aggasztóbb, mint a pénzbeli csökkenés
– fogalmazott Ivan Usz. „Ha kevesebbet szállítunk ki, az a termelési kapacitásaink korlátait mutatja, nem csupán piaci hatást” – tette hozzá.
A Világbank a mezőgazdaság mellett az IT-szolgáltatásokban és az élelmiszer-feldolgozó iparban lát tartalékot, de Andrij Sevcsisin szerint ezek a szektorok sem mentesek a háború következményeitől. „Az informatikai cégek közül sok külföldre települt, részben a mozgósítás, részben a biztonsági kockázatok miatt. Az iparágban a mesterséges intelligencia is átalakítja a munkaerőpiacot, így az IT már nem az a biztos húzóágazat, ami korábban volt” – fejtette ki.
Az új növekedési irány
Egyre több szakértő szerint a háború paradox módon új lehetőségeket is teremt. Az úgynevezett MilTech, vagyis
a katonai-technológiai ipar a becslések szerint 35 milliárd dolláros éves potenciált képvisel, és 2026-ra akár a GDP 15 százalékát is adhatja.
„A védelmi ipar fellendülése nemcsak stratégiai, hanem gazdasági kérdés is – véli Sevcsisin. – Ha a katonai technológiai termelés bővül, az ösztönzi a gépipart, a logisztikát és az exportot is.”
Ivan Usz szerint a MilTech nem csupán hadiipari projekt, hanem technológiai reklám is.
A világ látja, hogy az orosz fegyverek hatékonysága visszaesett, miközben az ukrán drónok és drón elleni rendszerek versenyképesek. Ez hosszabb távon exportlehetőségeket nyithat
– mondta.
A hadiipari export már a háború előtt is évi egymilliárd dollár körül mozgott, és szakértők szerint gyorsan elérheti ismét ezt a szintet. Ha ez teljesül, akkor az ukrán fegyverexport a teljes kivitel 3 százalékát adhatja, ami még nem döntő, de növekvő tényező.
Állami szerepvállalás és nemzetközi segélyek
A szakértők abban egyetértenek, hogy a következő időszakban a költségvetési politika lesz a fő növekedési motor. A 2026-os büdzsé tervezetében a kormány a katonák és közalkalmazottak béremelésével, valamint a belső kereslet ösztönzésével próbálja ellensúlyozni a külső sokkokat. A háborús finanszírozás nagy része továbbra is nemzetközi támogatásokból érkezik: ezek éves szinten 30-35 milliárd dollárt tesznek ki.
