Az ICEG szerint hatástalan a kiigazítás

Súlyos bírálatokat fogalmaz meg a hazai alkalmazott gazdaságpolitikáról az ICEG Európai Központjának tegnap közreadott tanulmánya. A 2003-as költségvetési politikára az elégtelen kiigazítás és a további finanszírozhatatlan kötelezettségek felvállalása jellemző. Az elemző központ szerint a kiigazítás rövid távú megoldásokra koncentrál, és nyomokban sem jelenik meg az államháztartás racionalizálása, az állami túlfoglalkoztatás és centralizáció csökkentése.

A tervezett kiigazítás a 2003-ban megtett lépésekkel együtt kedvezőtlen makrogazdasági következményekkel jár: felpörgeti az inflációt, torzítja az adórendszert, nem csökkenti az állami újraelosztást, rontja a gazdaság versenyképességét. Ráadásul a rövid távú költségek mellett a várható makrogazdasági hatásai kérdésessé teszik a kormányzat által meghirdetett középtávú cél, az eurózónához való csatlakozás 2008-as elérhetőségét és hitelességét is.

Az elemzés a jövő évre tervezett kiigazítási lépéseket is elégtelennek találja a kialakult egyensúlyi problémák kezelésére, s ezek ráadásul további gondokat okoznak. A gazdaságpolitikai korrekció egyszerre kíván megfelelni több, egymással nehezen összeegyeztethető szempontnak: a versenyképesség növelésének, a korábban meghirdetett szociális ígéretek és állami osztogatás teljesítésének, valamint az egyensúlyi zavarok kezelésének. A kiigazítás alapelemévé ezért az infláció felpörgetése válik. A költségvetési kiigazítás a bevételek növelésére és nem a kiadások csökkentésére épít, ami nemzetközi tapasztalatok alapján kérdésessé teszi sikerét, s költségessé makrogazdasági hatásait.

A tanulmány amellett, hogy a fiskális politika gyökeres átgondolására hívja fel a figyelmet, felveti azt is, hogy célszerű lenne átgondolni az ERM-II.-be és az euróövezetbe történő belépés időpontját. A 2008-as csatlakozás ugyanis csak több szerencsés előfeltétel egybeesése esetén reális - vélik az ICEG elemzői. (VG)