Büdzsében ragadt milliárdok

A címzett és céltámogatások tavaly év végi maradványa csaknem elérte a 30 milliárd forintot, ami a rendelkezésre álló teljes keret mintegy 32 százaléka - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A jelentős összegű, késve lehívott önkormányzati támogatásokra a számvevők évek óta figyelmeztetnek.

A csúszás egyik oka, hogy a különböző minisztériumok kezelésében lévő, a helyi beruházások megvalósítását szolgáló állami források összehangolatlanok, odaítélésük tavaly is egymástól függetlenül történt. A helyhatóságoknak gondot okoz a saját források biztosítása, a beruházások előkészítése gyakran hiányos, és a közbeszerzési eljárások időigénye is rontja az állami támogatások hatékonyságát.

A jelentés megállapítja: a helyzet valamivel kedvezőbb, mint korábban, 2001-ben ugyanis a címzett és céltámogatások 33, előtte pedig 42 százaléka ragadt a büdzsében. Változatlanul a céltámogatások maradványa a meghatározó, amely tavaly meghaladta a 23 milliárd forintot. Az állami fejlesztési források felhasználása különösen a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén kedvezőtlen, az erre elkülönített keret több mint 88 százalékát nem tudták felhasználni az önkormányzatok. A számvevők arra is rámutattak: a vizsgált települések a korábbinál jelentősen több támogatást kötöttek le jogosulatlanul.

A jelentésre reagálva Lamperth Mónika belügyminiszter kifejtette: egyetért a számvevőszékkel abban, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a központi hozzájárulásokkal megvalósuló önkormányzati beruházások sokcsatornás támogatási rendszerének gördülékenyebb működtetésére. Különösen fontossá válik ez az EU-csatlakozás után.

A számvevők évek óta ugyanezekre a megállapításokra hívják fel a kormányzat figyelmét, az érintett minisztériumok egyetértenek, de lényegi változás nem történt - fejtette ki lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Zongor Gábor. A különböző tárcáknál lévő célelőirányzatok most is összehangolatlanok. Az önkormányzatoknak gyakran várniuk kell a lehetséges állami forrásokra. A másik gond a saját erő hiánya. A helyi források meglétét már jóval szigorúbban ellenőrzik, mint korábban, így elvileg ennek hiányában nem ítélik oda a településeknek a beruházáshoz szükséges állami támogatást. Ám az önkormányzatok központi finanszírozásának kiszámíthatatlansága miatt gyakori, hogy a fejlesztésre tartalékolt pénzt a következő évben kénytelen működésre költeni a helyhatóság, ezért csúszik a megítélt központi támogatások lehívása.