Kínai-amerikai vámtárgyalások: ha áttörés nem is lesz, de jelentősen enyhülhet a feszültség

Az amerikai és kínai tisztségviselők hétfőn találkoznak, hogy meghosszabbítsák a vámfegyverszünetet az augusztus közepi határidőn túlra, valamint hogy más lehetőségekről is tárgyaljanak a kereskedelmi feszültségek enyhítésére. A kínai–amerikai vámtárgyalások ha áttörés nem is hoznak ma, de a kölcsönös gesztusok következtében jelentősen enyhíthetnek a feszültségeken. 

A kínai delegációt He Lifeng miniszterelnök-helyettes, míg az amerikait Scott Bessent pénzügyminiszter vezeti a kedden is folytatódó megbeszéléseken Stockholmban — ez lesz a két fél harmadik találkozója kevesebb mint három hónapon belül. A napirenden szerepel, hogy meddig hosszabbítható meg a jelenlegi vámfegyverszünet, valamint amerikai vámok, amelyek a fentanilkereskedelemhez és Kína szankciók alatt álló orosz és iráni olajvásárlásaihoz kapcsolódnak.

A találkozóra az Egyesült Államok részéről az augusztus 1-jei határidő előtt kerül sor, amikor is több tucat országgal kell megállapodásra jutni kereskedelmi egyezményekről, amelyek nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanának a cégek számára az USA-ba irányuló exportvámok terén. A Pekingtől független tárgyalások más pályán haladnak, mivel Kínára jóval magasabb vámok vonatkoznak, mint más országokra, így a kétoldalú kereskedelem sokkal drágább.

Kínai–amerikai vámtárgyalások: határidő-hosszabbítás következhet

Bessent ugyanakkor a közelmúltban azt mondta, hogy az e heti megbeszéléseken az Egyesült Államok „valószínűsíthetően hosszabbításról” fog egyeztetni a vámfegyverszünet kapcsán, hozzátéve: 

Egy esetleges áttörés megnyithatná az utat Donald Trump elnök és Hszi Csin-ping államfő találkozója előtt, akár egy év végi, Dél-Koreában megrendezendő nagy csúcstalálkozó alkalmával. A kínai vezető múlt hónapban telefonon hívta meg Trumpot – és a first ladyt, Melania Trumpot – Kínába, de időpontot egyelőre nem tűztek ki.

David Perdue amerikai nagykövet, aki májusban érkezett Pekingbe, pénteken adta át megbízólevelét Hszinek – számolt be az Egyesült Államok kínai nagykövete az X-en.

A világ két legnagyobb gazdasága vitáinak középpontjában Peking monopolhelyzete áll a ritkaföldfémmágnesek terén, amelyeket elektromos járművekhez és fejlett fegyverrendszerekhez is használnak, valamint Washington exportkorlátozásai a mesterséges intelligencia számára kulcsfontosságú csúcstechnológiás csipekre. Az exportellenőrzések körüli harc a kereskedelmi tárgyalások meghatározó eleme lett.

A fentanil a kulcskérdés

Peking számára szintén kiemelten fontos Trump 20 százalékos fentanilvámjainak csökkentése, amelyeket az Egyesült Államok azzal indokolt, hogy kínai cégek biztosítják az illegális drog előállításához használt vegyi anyagokat – írták az Eurasia Group elemzői egy múlt heti feljegyzésben, hivatkozva a kínai Közbiztonsági Minisztérium tisztviselőivel folytatott megbeszélésekre. A minisztérium képviselői májusban részt vettek a genfi tárgyalásokon, és valószínűleg Stockholmba is elutaznak – jegyezték meg az elemzők.

Trump a hónap elején dicsérte ezeket a lépéseket. „Kína segít” – mondta újságíróknak. „Beszélünk velük, és komoly lépéseket tesznek.” Az Egyesült Államok szerint azonban ezek az intézkedések nem elegendők, mivel ilyen lépésekre az ENSZ-előírások betartása miatt egyébként is szükség volt – mondta egy, a tárgyalásokat ismerő forrás. A 20 százalékos vám csökkentésének esélye ebben a tárgyalási fordulóban rendkívül csekély – tette hozzá Bloomberg a forrása, megjegyezve, hogy 

Kína kész lenne együttműködni a fentanil ügyében – mondta Szun Cseng-hao, a pekingi Tsinghua Egyetem professzora. Ehhez azonban az USA-nak el kellene törölnie az ezzel kapcsolatos vámokat, fel kellene hagynia azzal, hogy Pekinget hibáztatja egy szerinte belföldi problémáért, és konkrét bizonyítékokat kellene szolgáltatnia a bűncselekményekről – tette hozzá.

Az amerikai üzleti szféra továbbra is reménykedik az előrelépésben. Sean Stein, az USA–Kína Üzleti Tanács elnöke a Bloomberg TV-nek úgy nyilatkozott, hogy 

Ez csökkentené az amerikai vámokat, ami megnyitná az utat, hogy Kína is mérsékelje a vámokat – így eladhatunk mezőgazdasági termékeket, repülőgépeket, autókat, energiát” – mondta.

Mi lesz a szankciókkal?

A tárgyalások bejelentésekor Bessent jelezte, hogy a megbeszélések immár szélesebb témakört is lefedhetnek, beleértve Kína folytatódó, szankciók alá eső orosz és iráni olajvásárlásait is. A kínai állami média máris visszautasította ezt a megközelítést. „Kína nem fog ehhez asszisztálni” – mondta a múlt héten Lü Hsziang, az Amerikai Egyesült Államokra szakosodott kutató a kormány által támogatott Global Times című lapnak. 

Ezzel szemben Kína három fő energiahordozóból – amerikai kőolaj, cseppfolyósított földgáz és szén – származó importja júniusban szinte nullára csökkent, ami az első eset volt közel három év alatt, hogy az ázsiai ország egyáltalán nem importált nyersolajat fő riválisától. Az amerikai energiahordozók szállítmányaira február óta 10–15 százalékos kínai vámokat vetettek ki.

Kínai gesztusok

Hszi kormánya elkezdett visszavonni néhány megtorló intézkedést azóta, hogy a két fél a múlt hónapban Londonban tárgyalt. 

• Különösen fontos, hogy Peking növelte a ritkaföldfémmágnesek exportját, 
• az Egyesült Államok enyhítette a kevésbé fejlett félvezetők Kínába irányuló értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. 
• Egy másik potenciális, jó szándékú gesztusként – szinte egy időben a svédországi tárgyalások bejelentésével – Kína közölte, hogy felfüggesztette a DuPont de Nemours amerikai vegyipari vállalat helyi egysége elleni versenyjogi vizsgálatát. 

Kína hatalmas ipari termelése szintén fontos témája lesz Trump csapatának. Bessent úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok azt reméli, hogy