A szemünk előtt esik darabokra a pénzügyi rendszer, a vámháború és az infláció is ennek a tünete – állítja a jegybankár
„Recseg-ropog az a pénzügyi rendszer, amiben most élünk, látjuk ennek a válságjeleit” – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki a 34. Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadást a pénz jövőjéről. Az alelnök hosszan beszélt arról, hogy miért van válságban a második világháború óta működő globális pénzügyi rendszer, amelynek egyre több területén mélyreható változások zajlanak.
Óriási pénzmennyiség van a világban, amit lehetetlen kivonni
Az MNB alelnöke szerint az elmúlt két-három év globálisan az inflációs problémáról szólt, azonban a folyamat sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik. Úgy véli, mindig akkor történik valami brutálisan nagy változás a pénzügyi rendszerben, amikor három feltétel áll fenn egyszerre.
- Az első esetben a fennálló rendszer devalválódik, aminek a válságjelei a növekvő adósságok, az inflációs problémák és az emelkedő vagyoni különbségek.
- A technológia forradalmi átalakulása, amikor valamilyen új technológia jelenik meg a gazdaságban. A történelemben ilyen esetekben mindig új pénzügyi rendszerre volt szükség. Ez különösen a 17. század és a nagy ipari forradalom óta figyelhető meg. „Értelemszerűen most is valami nagyon komoly technológiai változás zajlik a mesterséges intelligencia megjelenésével és a digitális tér egyre aktívabb használatával.”
- A harmadik elem geopolitika átrendeződése, amikor a regnáló hatalmak között a világgazdaság újraelosztása történik, ez időről időre a pénzügyi rendszer átalakulását eredményezi.
Virág szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy megingatható-e az Amerikai Egyesült Államok domináns pénzügyi szerepe, erről szól most rengeteg történés, beleértve a vámháborút vagy a Donald Trump amerikai elnök és a Fed-elnök között zajló nagyon aktív vitát.
Szerinte egyértelmű válságtünet, hogy a világ egyre nagyobb pénzmennyiség mellett képes csak működni.
Ha megnézzük, hogy globálisan mennyi pénz van a világgazdaságban, és a GDP-hez viszonyítjuk, akkor az látható, hogy míg a 70-es években 60 százaléka, azaz nagyjából kétharmada volt a globális pénzmennyiség a globális GDP-nek, addig ez a ráta most 130-140 százalék körül van.
Ez azt jelenti, hogy a globális növekedés fenntartásához nagyjából kétszer annyi pénztömegre van szüksége a világnak
– mondta Virág, hozzátéve, hogy mindig a világgazdasági válságok időszakában – például 2008-ban és a 2020-as Covid alatt – voltak a legnagyobb ugrások a pénztömegben, amikor a mennyiségi lazításon keresztül a jegybankok friss pénzt nyomtak a rendszerbe, hogy azon keresztül a költségvetéseket finanszírozzák, és hogy az állam képes legyen azokat a funkciókat ellátni, amelyek a gazdaság stabilitásához szükségesek.
Az MNB alelnöke szerint pénzt könnyű csinálni, nehéz azonban abbahagyni, és lehetetlen kivonni a világgazdaságból. Ennek a jelenségnek pedig az a következménye, hogy nagyon sok országban a lakások megfizethetetlenek a fiatalok számára.
De ugyanerre vezethető vissza, hogy az élelmiszerárak megugranak, illetve hogy értelmezhetetlen mémrészvények árai egyik napról a másikra több száz százalékkal emelkednek. Ez a pénztömeg folyamatosan keresi a helyét, és kevésbé hatékony helyeken köt ki, amiből pedig buborékok és társadalmi feszültségek keletkeznek.
Nem a vámháború, hanem az adósságok kezelése a világpolitika első számú kérdése
Virág Barnabás arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénz hitel formájában kerül a világgazdaságba, ezt mutatja, hogy 70-es évekhez képest duplázódott a világ összes adóssága, ma a két és félszerese a globális GDP-nek. Ez egy komoly instabilitási kockázat, és nagyon sok makrogazdasági probléma erre vezethető vissza.
Jelen pillanatban nem a vámpolitika a világpolitika number one kérdése, hanem hogy mit kezdenek az államok ezzel a jelentős adóssággal
– mondta az MNB alelnöke. A G7, azaz a világ legfejlettebb országainak adóssága Németország kivételével masszívan 100 százalék fölött van a GDP arányában, Japánban például 250 százalékos. Ezzel párhuzamosan a költségvetésekben is egyre nagyobb finanszírozási igény jelenik meg, hiszen mindenki többet akar költeni zöldátállásra, infrastruktúra-védelemre, miközben a demográfia folyamatosan a költségvetés ellen dolgozik. Ez nem csak Európában figyelhető meg, ez zajlik Kínában, Japánban, Dél-Koreában vagy Észak-Amerikában. Ennek aztán aztán az eredménye, hogy közben nagyobb kamatterhet kell fizetni az adósság után, ez ma már a legtöbb országban a GDP 4 százalékát is eléri.
Az infláció is válságtünet, óriási vagyonkoncentráció zajlik
Virág szerint a másik jelenség, amely ugyancsak mutatja, hogy recseg-ropog a pénzügyi rendszer, az az infláció. Az MNB alelnöke úgy látja, sokáig elavult elméletnek számított a mennyiségi pénzelmélet, ám érdemes lesz a régi tankönyveket fellapozni.
A húszas évtized egyértelmű tanulságokat nyújt: ha túl sok pénz kering a rendszerben, és ahhoz képest túl kevés a kínálat, amit épp meg tudunk termelni, mert leállt a gazdaság, és lassabban indulnak útnak a gyártókapacitások, abból igenis a nap végén infláció lesz
– mondta a jegybankár. Ez főleg a Covid alatt látszott meg, amikor az államok nagyon széles támogatási rendszert működtettek.
Virág beszélt az elmúlt évtized lakásár-emelkedéséről is, ami szerinte abból fakad, hogy a lakás is egy globális pénzügyi termékké vált. Eközben a részvényárak elszakadtak a GDP alakulásától, mindez pedig óriási vagyonkoncentrációt eredményezett.
Kiemelte, hogy a globális vagyonpiramis csúcsán a társadalom másfél százaléka birtokolja a pénzügyi eszközök közel felét.
Ennek következtében egy nagyon szűk társadalmi csoport döntése határozza meg, hogy milyen beruházások valósulnak meg. „A nap végén a pénz egy koncentrált helyen csapódik ki.” Ez is a pénzügyi rendszer fenntarthatatlanságát mutatja.
Ez lehet a következő pénzügyi válság kiindulópontja
Egyre jobban terjednek a digitális fizetési megoldások, már afrikai országokban is ez a jellemző, sőt, sokszor kihagynak szakaszokat, például nem telepítenek bankfiókot, mert mindenki rendelkezik mobiltelefonnal. Eközben megjelentek teljesen új szereplők, akiknek nincsenek gátlásaik, olyan területekre hatolnak be, amelyek korábban bankok privilégiumai voltak. Példaként említette a Revolutot, amely Magyarországon már a második banknak számít 2 milliós ügyfélszámával.
Úgy látja, a következő válság egyik kiindulópontjai lehetnek ezek a szolgáltatások, ugyanis egy idő után olyan szereplőknél koncentrálódik a fizetési forgalom, akik nem tudják ugyanazon minőségi kritériumok alapján működtetni a rendszert.
Példaként említette, hogy milyen gyors változások zajlanak: míg a Google-nak 78 hónap, tehát hat év kellett, hogy elérje a 100 millió felhasználót, addig a ChatGPT-nek két hónap.
Amerika legfontosabb exportcikke a dollár
Az MNB alelnöke beszélt az amerikai–kínai versenyfutásról is, szerinte a történelem tanulsága, hogy amikor van egy hegemón, és megjelenik mellette egy kihívó, az előbb-utóbb a pénzügyi rendszerekben is ütközéshez vezet.
A gazdasági erőforrások tekintetében az látszik, hogy egyre erőteljesebbé válnak az ázsiai gazdaságok
– mutatott rá, hozzátéve, hogy a vámháború nem a végső ok. Ezt azzal magyarázta, hogy Amerika többet importál, mint exportál, vele szemben Európa és Kína többet exportálnak.
Ez azonban nem új jelenség, az elmúlt negyven évben így működött a világ, ugyanis Amerika legfontosabb exportcikke a dollár volt, amit csak deficites folyó fizetési mérleggel képes biztosítani.
Ugyanakkor vannak kihívók, mint az eurózóna vagy a BRICS-országok. Az igazi kihívás azonban az, hogy csak akkor tud globális pénzzé válni egy deviza, ha képes folyamatosan ellátni a kereskedelmen keresztül az újabb és újabb fizetési egységgel a világot, tehát a fizetési mérlege deficites. Ez most nem teljesül sem Kína, sem az EU esetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.