Csehák önként távozik a kormányból

Sokak meglepetésére, némi kommunikációs zavart követően tegnap kiderült, a korábbi híresztelések valósnak bizonyultak, és az egészségügyi tárca vezetője nem marad tovább a posztján. Tegnap Csehák Judit közölte: a kormány hivatalba lépését megelőzően titkos megegyezést kötött a miniszterelnökkel, miszerint ő csak egy évre vállalja a feladatot. A felmentését kérő miniszter a kormány ülését követő tájékoztatón több, távozásának konkrét okait firtató kérdést is kapott, de a fentieken túl nem szolgált érdemi magyarázattal. (Azt sem fejtette ki bővebben, miért is egy évre vállalta a megbízatást.) Azt állította, lépésének nincs köze a költségvetés előkészítésével kapcsolatos vitákhoz, és megemlítette: ma tárgyal László Csaba pénzügyminiszterrel az egészségügyi reformra rendelkezésre álló forrásokról. Úgy vélte, legalább 50-70 milliárd forintra lenne szükség, és reményét fejezte ki, hogy utódának ezen összeg legalább kétharmadát sikerül megszereznie. Megjegyezte még, hogy szándékosan vették előre a reform nem költségigényes részeit - mint az egyéni egészségszámlák bevezetését -, s halasztották 2005-2006-ra az olyan intézkedéseket, mint a nővérek hűségjutalmának megteremtése.

Csehák elmondása szerint már a kórháztörvény körüli júniusi bonyodalmak idején jelezte Medgyessy Péternek, hogy ideje újragondolni a szerepét, ám a miniszterelnök arra kérte, hogy a nyári szünetre tekintettel őszig maradjon a helyén. Utódáról egyelőre nincs döntés, de elsősorban Kökény Mihályt, a tárca politikai államtitkárát - aki a Horn-kormány idején már betöltötte a pozíciót - említik a tisztség várományosaként. (Többen a jelöltek közé sorolják Vojnik Máriát, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnökét, valamint több egészségügyi intézmény jelenlegi vezetőjét is.) Csehák arra számít, hogy a kormányfő szeptember 8-i vagy 15-i hatálylyal elfogadja felmentési kérelmét. Egyúttal bejelentette, hogy lemond országos listás mandátumáról is; a helyére kerülő MSZP-s képviselőt a hónap végén nevezheti meg a párt országos választmánya.

Lapunk információi szerint Csehák egyszerűen belefáradt a csatározásokba. Elege lett a folyamatos vitákból, egyeztetésekből, amikből nem mindig került ki győztesen. Bár azt sem lehet mondani, hogy kudarcok sorozata kísérte volna miniszteri pályafutását. Hiszen a kórháztörvény például "átment", de nem vitatható, hogy drámai csatákat követően. Mind politikai, mind szakmai körökben vitatták a jogszabályt, sokan azt hangoztatták: nem lenne szabad profitérdekelt vállalkozásoknak "odadobni" az egészségügyi intézményeket. Szintén heves viták kereszttüzébe került a gyógyszerár-támogatás jelenlegi rendszerének tervezett megváltoztatása. Csehák hónapokon át tartó szócsaták árán tudta keresztülvinni elképzeléseit. Végül is a patikusok harci kedve lelohadt, s szinte valamennyi gyártó cég beadta a derekát, és megállapodott az OEP-pel az új támogatási rendszer bevezetéséről. Amit nem mellesleg az is indokolt, hogy az első fél évben a gyógyszerkassza költekezése több mint kétszeresével túllépte az elfogadható szintet. A sikerek között könyvelheti el a lemondott miniszter az egészségügyben dolgozók 50 százalékos béremelését, aminek egyébként már igencsak ideje volt, tekintve, hogy még ennek az eredményeként is az idei év első felében a humán egészségügyben foglalkoztatottak nettó bére átlagosan alig haladta meg a 89 ezer forintot.

Időközben azonban soha nem látott szintre süllyedt a gyógyítószakma presztízse, egyre több helyen kell szembenézni orvoshiánnyal. Egyesek azt prognosztizálják, hogy az uniós csatlakozást követően ez még inkább így lesz, ha nem következik be gyökeres változás, s nem valósul meg az ágazat konszolidálása - ehhez a következő tíz évben legalább 1500 milliárd forintra lenne szükség -, tömegével mennek a hazai orvosok külföldre. (BJA-GA)