Csúszhat az euró bevezetése

Csehország 4, Lengyelország pedig 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol 2006-ra - olvasható a két kormány által a közelmúltban Brüsszelbe elküldött idei PEP-frissítésben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eurót legkorábban 2009-ben vezethetik be (mivel a kritériumok elbírálásának, a politikai döntés meghozatalának, továbbá a technikai előkészületek időigénye minimum két év).

Mint ismert, Magyarország a PEP-ben az államháztartási kritérium 2005-re való teljesítését vállalta, s egyúttal célként az euró 2008-as átvételét tűzte ki. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban erősen kétséges, hogy lehetséges lenne az euró hazai bevezetése Cseh- és Lengyelország előtt.

Pénzügyileg és banktechnikailag ennek természetesen nem lenne akadálya, ám az EU már a csatlakozási tárgyalások során is az egy csoportba sorolt országok együttes kezelését alkalmazta, főként politikai és tárgyalástechnikai okokból. A hivatalos deklarációk szintjén természetesen akkor is arról volt szó, hogy mindenki akkor csatlakozhat, amikor teljesíti az EU-tagsági kritériumokat. Ám hogy, hogy nem, az unió úgy találta, hogy a jövőre belépő nyolc közép- és kelet-európai ország "véletlenül" éppen egyszerre, a 2002-es értékelésnél teljesítette először a tagság versenyképességi kritériumát.

Szakértők szerint az euró bevezetése a leendő közép- és kelet-európai tagállamokban a maastrichti kritériumrendszer teljesítésén túl elsősorban éppúgy (vagy talán még inkább) bizalmi kérdés az unió jelenlegi tagjai részéről, mint az EU-tagság megítélése volt. Már a kritériumok elbírálása során is igen tág játéktér nyílik a politikai megfontolások előtt, amit jól illusztrál az euró bevezetése Olaszország, Belgium és Finnország esetében. Olaszország és Belgium messze a plafonként megszabott 60 százalékos GDP-arányos államadósság feletti értékeket regisztrált a kritériumok elbírálásának évében (1997-ben), mégis beléphetett, mert az unió állam- és kormányfői úgy ítélték meg, elegendő az, hogy csökkenő tendenciát mutat a ráta. Finn- és Olaszország még nem volt két éve az európai árfolyamrendszer (ERM) tagja az elbíráláskor, az unió mégis mintegy "megelőlegezte" számukra az árfolyam-stabilitási kritérium teljesítését.

Az államháztartási kritérium teljesítésén túlmenően az árstabilitás megteremtése és az árfolyam-stabilitás is gondot jelenthet szakértők szerint a jelölteknek, de a legnehezebb politikai döntések meghozatalát a költségvetési deficit leszorítása követeli. A PEP-ek tanúsága szerint az infláció leszorítása terén sem valamennyi közép-európai tagjelölt teljesítené a kritériumot 2006-ra - feltéve, hogy az uniós tagállamok áremelkedési üteme a jelenlegi közelében marad. Szlovénia például 2006-ra is csak 3,7 százalékra szorítaná le a drágulást (Magyarország ezzel szemben 3-ra), miközben a kritérium teljesítéséhez ma 2,4 százalékra lenne szükség (jelenleg ugyanis a három legalacsonyabb inflációs rátával bíró tagállam átlaga ennyi).

Elemzők egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy a PEP-ek nem jogilag kötelező dokumentumok, hanem csupán a nemzeti kormányok szándékait megjelenítő önkéntes vállalások, amelyeket évente felül lehet vizsgálni - tehát még nagyobb "adag" kincstári optimizmust tükröznek, mint például egy költségvetési törvényhez készülő kormányzati makroprognózis. Emiatt még inkább figyelemre méltó, hogy egy ilyen "puha" dokumentumban sem céloz meg ambiciózusabb kritériumteljesítést a cseh és a lengyel kormány az euró bevezetése ügyében - vélik szakértők.