Fellendülést jósol a Világbank

A Világbank becslése szerint jövőre az idei kettőről három százalékra gyorsul a világgazdasági növekedés üteme; a legrózsásabb kilátások elé - 6,7 százalékos GDP-bővüléssel - a kelet-ázsiai és csendes-óceániai térség néz. Ennek ellenére sem várható azonban, hogy a globális munkanélküliség jelentős mértékben csökken, mert a gazdasági környezet szokatlanul bizonytalan marad. A pénzintézet a legsúlyosabb szerkezeti problémák közül a csúcstechnológiai iparágakra világszerte jellemző kapacitáskihasználatlanságot, az Egyesült Államok költségvetési és folyó fizetési mérleghiányának egyidejű növekedését, valamint a japán - és kisebb mértékben az európai - bankok rosszul kihelyezett kölcsöneit említi. Mindemellett átmeneti nehézségek is rontják a világgazdaság teljesítményét; az iraki háború lezárása még nem hozott teljes nyugalmat, s az ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli konszenzusképtelenség az üzleti környezetet is érintő, hosszú távú bizalmatlanságot szült.

A jelentés azonban kedvezőnek értékeli a kihívásokra adott politikai válaszokat. Az Egyesült Államok és az európai kormányok fiskális és monetáris politikai eszközöket vetettek be a gazdaság élénkítésére, a júniusi G8-csúcs, illetve az azt követő kétoldalú találkozások sora pedig a multilaterális kapcsolatok helyreállításának kezdetét jelentette. A Világbank reméli, hogy az enyhülés a globális kereskedelmi tárgyalások területén is sikerekhez vezet majd, amelyek a fejlett és a fejlődő országok számára is számottevő előnyökkel kecsegtetnek (VG, 2003. szeptember 4., 2. o.). A pénzintézet szerint bizakodásra adhat okot a jövő évi kilátásokat illetően az is, hogy a legtöbb térségben sokat javultak a gazdaságpolitikai alapok: mérséklődött a költségvetési deficit és az infláció, illetve nőtt a kereskedelmi nyitottság. A gazdag országok említett szerkezeti problémáinak tartós fennállása azonban olyan bizalmi sokkok veszélyét rejti magában, amelyek bekövetkezte könnyen felboríthatja a mérsékelten derűlátó előrejelzést.

Az EU - és különösen Németország - gyenge teljesítménye számos kelet- és közép-európai gazdaságot is kedvezőtlenül érint. A közép- és kelet-európai országok - a jóval gyorsabb bővülést felmutató Törökországot nem tartalmazó - csoportja 2001 után tavaly is 2,9 százalékkal bővült. A legnagyobb segítséget az erősödő belső kereslet, a laza fiskális (Magyar-, Cseh-, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia) és/vagy monetáris (Cseh-, Lettország, Litvánia, Románia) politika jelentette. A lanyha külső kereslet ellenére ráadásul a térség több országában is robusztus maradt az export növekedése.

Az új exportpiacok meghódításának, valamint a közelgő EU-tagság nyomán várható fogyasztói bizalomerősödésnek köszönhetően a közép- és kelet-európai országok növekedése fél százalékponttal gyorsulhat az idén. A gyorsulás azonban pusztán Albánia, Cseh-, Lengyelország és Szlovénia teljesítményének várható javulására vezethető vissza, és a Világbank szakértői szerint a többi gazdaság változatlan, vagy a tavalyinál némileg lassabb növekedésre számíthat. 2004-ben és 2005-ben viszont - a külső kereslet fokozatos élénkülésével - a térség átlagos növekedési üteme már elérheti a 4,3, illetve a 4,7 százalékot. Az új európai uniós tagállamok számára további nagy segítséget jelent majd a várhatóan magas szinten maradó működőtőke-beáramlás, illetve az EU-transzferek.