Közlekedésfejlesztés EU-pénzből

Magyarország több mint 300 millió eurós támogatáshoz juthat az EU kohéziós alapjából a 2007 és 2020 között megvalósuló közlekedési beruházásokra. A támogatandó projektek listáját a hónap végén véglegesítik. A kohéziós alap forrásainak felhasználásával tető alá hozott beruházások esetében akár 85 százalékos is lehet az uniós társfinanszírozás aránya, bár az eddigi tapasztalatok alapján ennél azért kisebb mértékű segítségre számíthatunk - mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.

Szintén igényelhető lesz támogatás az alapból a páneurópai hálózat kiépítésének keretében megvalósítandó közlekedési beruházásokhoz. A jelenlegi és a majdani tagok képviselőiből álló munkacsoport az elmúlt hét hónap során állította össze azoknak a projekteknek a listáját, amelyek egy egységes európai közlekedési hálózathoz járulhatnak hozzá (lásd a táblázatot).

Az EU szorgalmazza, hogy a beruházásokat minél több forrásból finanszírozzák. A közlekedési fejlesztések esetében eddig alkalmazott 10 százalékos uniós támogatási limitet akár 20-ra is megemelhetik, sőt, az EU majdani külső határainak irányában épülő infrastruktúra esetében az Európai Bizottság 30-35 százalékos hozzájárulást javasol. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a finanszírozás megkönnyítésére új pénzügyi konstrukciók kidolgozását vállalta, és törekednek majd a magántőke bevonására is.

Az EU tanácsa az európai közlekedésfejlesztési tervek összesen 600 milliárd eurós pénzigényéből 270 milliárdot képviselő kezdeményezésre már áldását adta, és az hamarosan az Európai Parlament elé kerül.

Szeptember elején az Európai Bizottság közel 3,5 millió euró értékű ISPA-támogatási eszköz felhasználását hagyta jóvá. Ezt azoknak a közlekedési projekteknek az előkészítésére lehet felhasználni, amelyeket a jövőben az Európai Unió kohéziós alapjából támogat. Az ISPA-támogatás és a magyar költségvetésből nyújtandó több mint egymillió eurónak megfelelő társfinanszírozással lehetőség nyílik hat közlekedési fejlesztés - az M0-s körgyűrű bővítése a keleti szektorban, az M43-as út építése az M5-ös és Makó között, a Budapest-Székesfehérvár-Boba, illetve a Szajol-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal rekonstrukciója, a dunai kikötők fejlesztési lehetőségeinek felmérése, a légi közlekedés radarfejlesztése - szakértői, tervezési, engedélyezési feladatainak elvégzésére.