Lett sikerek és feladatok

Az intézményi reformok és a takarékos közigazgatás szükségességére mutatott rá Roger Grawes, a Világbank közép-európai és balti ügyekkel foglalkozó igazgatója Rigában, három héttel az EU-csatlakozásról tartandó népszavazás előtt. A közvélemény-kutatások szerint a lett szavazók fele támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást, míg az elutasítók táborához negyedrészük tartozik. A részvételi arány 70 százalékra várható, tehát jóval többre, mint az érvényességhez szükséges 50 százalék - írja a Reuters.

Lettországnak előnyére válik majd az unióban gazdaságának nyitottsága és rugalmassága éppúgy, mint jelöltkorában - mondta Grawes, rámutatott azonban arra is, hogy a lett politikusok még adósak az intézményi reformokkal. A belépéspárti kormány szerint az EU-tagság az eddiginél is erősebb ösztönzés a növekedés számára. A lett GDP 2002-ben 6,1 százalékkal nőtt, az idén az első negyedben 8,8 százalékkal. A nagy európai országok lanyhaságához mérve ez a gyorsaság a balti geopolitikai környezet rugalmasságát mutatja.

A Világbank igazgatója szerint a sikeres átmenet a szovjet gazdaságból az EU-tagjelöltséghez nagyrészt a szigorú költségvetési politikának és a szilárd nemzeti valutának köszönhető, mert így a befektetők bíztak az országban. A politikusoknak most takarékosabb és hatékonyabb szociális-egészségügyi rendszert és magasabb színvonalú oktatást kell megvalósítaniuk, s meg kell találniuk az egyensúlyt az alacsony bérek versenyelőnye és az EU-hoz mért életszínvonal-emelkedés reménye között. Ha a 3-5 százalékpontos növekedési előny megmarad, 25 év múlva a konvergencia megvalósulhat. (VG)