Megoldatlan a tb-alap felügyelete

Sem a kormány, sem a szociális partnerek nem szorgalmazzák az önkormányzati rendszer visszaállítását a tb-alapok felügyeletében. Ugyanakkor a munkaadók a tb-alapok költségvetésével kapcsolatban nem pusztán véleményezési jogkört, hanem érdemi beleszólást szeretnének. A tb-alapok felügyeletére létrejövő tanácsnak - elképzelésünk szerint - olyan befolyást kell kapniuk, mintha a Pénzügyminisztérium egyik részlegeként működne, fogalmazott a munkaadói oldal képviselője. Szeremi Lászlóné hozzátette: a jogszabályok előkészítésében is részt kívánnak venni.

Az egészség- és a nyugdíj-biztosítási alap az államháztartás alrendszere, ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult - jelentette ki ugyanakkor a Világgazdaságnak Kökény Mihály.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, Kökény Mihály hozzátette: a kormány nem akar kihátrálni a kormányprogramban foglalt vállalásai mögül. E szerint annak érdekében, hogy a befizetett járulékok és a költségvetés társadalombiztosítási hozzájárulásainak a felhasználása nyilvános és ellenőrizhető legyen, olyan felügyeleti rendszert kíván létrehozni, mely szavatolja a rendszer törvényes, napi politikai befolyástól mentes, szakszerű és hatékony működését.

A kormány korábbi tervei szerint az újonnan létrehozandó, tripartit tanácsban a munkaadói és -vállalói érdekképviseleteknek véleményezési, értékelési, javaslattételi és részvételi joguk lenne. A korábbi tervekhez az érdekképviseletektől beérkezett javaslatokat mérlegelik, s a szociális partnerekkel még ebben a hónapban tárgyalóasztalhoz ülnek - közölte Kökény. Leszögezte: olyan grémiumot kívánnak életre hívni, mely a "folyamatokba beleszólással rendelkezik", ám a tb-alapokat felügyelő tripartit tanács egyetértési jogot nem kaphat.

Palkovics Imre, a munkavállalói oldal soros elnöke kétli, hogy a kormány valós befolyással rendelkező testületet akar életre hívni. Szerinte a kormányprogramban foglalt ígéreteknek csak "kvázi" teljesítése valósul majd meg.

Bár a makroszintű érdekegyeztetésben részt vevők hivatottnak érzik magukat a tb-alapok felügyeletére, több szempontból is kérdéses, hogy érveik megállják-e a helyüket - vélekedik egy neve mellőzését kérő szakértő. Először is, a tb-alapok nem tekinthetők független büdzsének, miután hiányát - ami az idén közel 300 milliárd forintra rúg - a költségvetés törvény szerint köteles pótolni. A tb-alapok tehát ebből a megközelítésből a költségvetés "nyúlványának" tekintendők. Költségvetési pénzekről viszont csak és kizárólag az Országgyűlés hivatott dönteni. Bár az érdekvédők arra is hivatkoznak, hogy ha helyt kapnak a tb-alapok felügyeletében, akkor a munkaadói és -vállalói tb-járulékokat befizetők érdekei általuk közvetlenül képviselve lennének, felmerül a kérdés: milyen mértékben fedik le a befizetők körét a munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, mennyire reprezentálják a járulékfizetők egészét.