Módosítási rekord a "salátában"

A 2000. volt az első olyan esztendő, amikor a parlament a zárszámadási törvény keretében több - pontosan három - jogszabályt is módosított. Az azt követő években rendre emelkedett a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor korrigált törvények száma. A költségvetéshez, az államháztartásról szóló törvényhez ezt követően immár rutinszerűen minden évben hozzányúltak. Az idén a közszférában dolgozók jogállásáról szóló törvényeket, a gyógyszer- és a privatizációs törvényt is módosítani kívánják az összesen 15 jogszabály között.

Ugyanígy "salátasorsra" juthat a jövő évi költségvetési törvény is: a büdzsét csak szeptember 30-ig kell letenni a parlament asztalára, ám a korábbi évek töretlen gyakorlata alapján valószínűsíthető, hogy a költségvetés több tucat jogszabályt módosít majd. A tavaly télen elfogadott büdzsében például 35 jogszabályt változtattak meg, a 2000-ben elfogadott kétéves költségvetésben pedig 30 törvénymódosítás szerepelt. A büdzsében szereplő törvénymódosítások számát tekintve az Orbán-kormány tartja a rekordot az 1999-ben elért ötvennel.

A "salátatörvénykezést" egyik parlamenti pártban sem tartják jó megoldásnak, azt azonban elismerik, hogy időnként szükség lehet egymással összefüggő módosítások egységes átvezetésére annak érdekében, hogy ne kelljen egyetlen mondatos vagy akár szavas változás miatt önálló javaslatokat tárgyalni. A salátatörvények éppen azáltal, hogy nagyszámú javaslat egyszerre történő vitáját teszik lehetővé, meg is könnyítik a képviselők munkáját. Az mégis rendszeres politikai csatározások tárgya, hogy az aktuális kormány vajon valóban pusztán célszerűségi szempontokat mérlegelt-e, vagy egy-egy ügyet akart "stikában" áterőltetni.

Tény: az Alkotmánybíróság már 1995-ben, a Bokros-csomagot vizsgálva bírálta az azóta nevet kapott és divattá vált "salátatörvénykezést". A fórum szerint egyes alkalmakkor, egymással összefüggő ügyekben ugyan indokolt lehet ez a megoldás, ám hangsúlyozta, hogy a megoldás "kényszer szülte kivétel lehet csupán, nem pedig a törvényalkotás körében szélesebben alkalmazott modell". Az Ab-határozat rámutatott arra, hogy az egybecsomagolt törvénymódosítások esetében az érdemi vita nem valósulhat meg, és a képviselők mellett a jogszabályok címzett-jeinek, az állampolgároknak is nehezebbé teszik a kihirdetést követő eligazodást.

Az Állami Számvevőszék az idei zárszámadási törvényt vizsgálva megállapította: a jogállamiság követelményeivel ellentétes, hogy a korábbi években is kifogásolt gyakorlatot folytatva a parlament 15 törvényt, köztük az idei büdzsét is módosítani készül. (DG-TE)