Növekvő hasznosítás, bizonytalan szabályozás

Több mint háromszorosára nőtt az év eleje óta azon cégeknek a száma, amelyek szerződéses viszonyt alakítottak ki a csomagolóanyagok újrahasznosításának koordinálását elvállaló Öko-Pannon Kht.-val. A cégek által finanszírozott közhasznú szervezet szerződéses partnereinek száma az év első kilenc hónapjában 165-ről 560-ra nőtt. A csomagolt termékeket forgalmazó vállalatok érdeklődése nem véletlen, ugyanis lényegében két lehetőség áll előttük: vagy befizetik a csomagolásokra kivetett termékdíjat, vagy vállalják, hogy saját költségükön teljesítik a jogszabályokban előírt hasznosítási kvótákat, s ezáltal mentességet szerezhetnek a termékdíj fizetése alól. A hasznosítást maguk is megszervezhetik, vagy erre megbízást adhatnak az erre a célra létrehozott koordináló szervezetnek. Ez a cégek által befizetett - a termékdíjnál jelenleg alacsonyabb - úgynevezett licencdíjból szervezi meg a hulladékká vált csomagolások begyűjtését, illetve hasznosítását, és erről igazolást ad ki a vele szerződött vállalatoknak.

Magyarországon évente mintegy 800 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik, amelyből a koordináló szerepet betöltő Öko-Pannon Kht. jelenleg, szerződéses partnerein keresztül, a teljes kibocsátás közel felét, mintegy 380 ezer tonnát fed le - közölte Viszkei György, a szervezet ügyvezető igazgatója. A termékdíj fizetése alóli mentességhez az országos hulladékgazdálkodási terv (oht) értelmében az idén 40, 2004-ben 45, 2005-ben pedig 50 százalékos hasznosítást kell teljesíteni.

Az Öko-Pannon Kht. az első fél évben a partnerei által forgalomba hozott csomagolóanyag 43 százalékának begyűjtéséről és feldolgozásáról gondoskodott, a harmadik negyedéves adatokat az elkövetkező hetekben összesítik. A gyűjtés nagyobb részben az iparban és a kereskedelemben folyik: az itt keletkező évi 340 ezer tonna hulladékká váló csomagolásból 280-300 ezer tonnát jelenleg is hasznosítanak.

Jóval nagyobb a lemaradás a lakosságnál keletkező 440 ezer tonna csomagolási hulladék hasznosítása kapcsán, amelyből egyelőre, éves szinten, mindöszsze 8-9 ezer tonnát gyűjtenek be. Mindenesetre a csomagolási anyagok hasznosítási arányának további jelentősebb mértékű növelése csak a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével képzelhető el, így az oht szerint az 50 százalékos feldolgozási arány eléréséhez 2005-re mintegy 4 millió lakost kell bevonni a rendszerbe. Ennek érdekében az Öko-Pannon Kht., céges partnerei befizetéseire támaszkodva, növekvő számú önkormányzati közszolgáltatóval köt megállapodást arról, hogy anyagilag részt vállal a lakossági szelektív gyűjtés üzemeltetésének költségeiből.

A rendszerhez az év első felében csatlakozott Győr, Veszprém, Siófok, Debrecen, Sátoraljaújhely, Pécs és Tura a város, illetve régiók mellett az elmúlt hónapokban - tucatnyi térségbeli településsel együtt - Tatabánya és Keszthely közszolgáltatója is megállapodást kötött az Öko-Pannon Kht.-val.

A közhasznú szervezet által koordinált települési szelektív gyűjtés ezzel mintegy 800 ezer lakosra terjed ki. A kht. a korábbi tervek szerint a lakossági szelektív hulladékgyűjtés finanszírozására az idén 120 millió forintot fordít, míg az ipar és a kereskedelem területén folyó gyűjtésre 1,2 milliárd forintot fizet ki. Az elkövetkező években, az összegek növekedésével párhuzamosan, az arányok fokozatos eltolódása várható a lakossági gyűjtés javára.

A csomagolóanyagok újrahasznosításának további kiterjesztése kapcsán ugyanakkor bizonytalanságot okozhat, hogy a jövő évi mentességi szabályok kapcsán egyelőre nyitott kérdés, hogy a hasznosítási kötelezettségeiket teljesítő vállalatok 2004-ben is teljesen mentesülhetnek-e automatikusan a fizetési kötelezettség alól.

A mentességi szabályokat év elején úgy módosították, hogy 2004-től azokat a cégeket is a díj egy részének megfizetésére köteleznék, amelyek egyébként teljesítik hasznosítási kötelezettségeiket, így nem biztos, hogy az érintett vállalkozásoknak megéri a licencdíjas megoldást választani a termékdíj fizetése helyett. Emellett az érintett szakmai szervezetek szerint ez az EU-országok cégeivel szemben versenyhátrányt jelentene, mivel ott ismeretlen, hogy a környezetvédelmi előírásokat teljesítő cégeket további anyagi teherrel sújtsák.

Mindenesetre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) számos ponton módosításokat kíván végrehajtani a termékdíjas szabályozáson, és elképzelhető, hogy ez a mentesség kérdéskörét is érinteni fogja. Több szakmai szervezet, így a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a jelenleg érvényes, enyhébb mentességi feltételek fenntartását szorgalmazza, ám egyelőre nem született végleges döntés a kérdésben. (NIG)