Növelni kell Borsod-Abaúj-Zemplén vonzerejét

>> A közgyűlés elnökeként és parlamenti képviselőként minden bizonnyal alaposan meg kell osztania figyelmét.

- Ez nem jelent számomra problémát, mert 1995 és 1998 között megyei elnökként és országgyűlési képviselőként is volt már benne részem. Az a tapasztalatom, hogy egy megye lakosságának az érdekeit akkor lehet hatékonyan képviselni, ha az embernek lehetősége van a gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok áttekintésére, sőt befolyásolására is, a törvényhozói munkától a gyakorlati megvalósításig. A többirányú elfoglaltság erősíti a rendszerben gondolkodás kényszerét és igényét. Nemcsak hogy szívesen osztom meg figyelmemet a parlamenti, a megyei közgyűlési munkám és a választóim között, de úgy gondolom, ezek nagyon jól kiegészítik egymást.

>> Gazdasági mutatóit tekintve hova helyezhető el a megye az országos palettán?

- A megye napjainkban is az ország egyik legjelentősebb gazdasági térsége. A legutóbbi adatok szerint 2001-ben az itt létrehozott bruttó hazai termék (GDP) több mint 700 milliárd forintot tett ki, amely a főváros, Pest és Győr-Moson-Sopron után abszolút értékben a negyedik legnagyobb. Az egy lakosra jutó GDP az 1998. évi 690 ezer forintról 936 ezerre nőtt, de az országos átlaghoz képest 68,2 százalékról 64,2 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az ezredforduló Magyarországát továbbra is a piaci folyamatok differenciáló hatása jellemzi, amelynek egyik "igen érzékenyen érintett szereplője" Borsod-Abaúj-Zemplén.

>> Mi az, ami vonzóvá teszi a megyét a befektetők és a turisták számára?

- Azért egyelőre jobb lenne feltételes módban fogalmazni. Mert az igaz, hogy a megyében lévő külföldi tőkebefektetés értéke közelít a 130 milliárd forinthoz; igaz, hogy az elmúlt évi beruházások értéke meghaladta a 103 milliárd forintot, valamint hogy az eltelt másfél évben közel 5 millió ember és 1,7 millió gépjármű lépte át a megye határát. De a megye közönsége nem lehet elégedett ezzel a "vonzerővel". A kérdésre válaszolva: egyrészt vonzó lehet a megye földrajzi, gazdasági, műemléki helyzete, továbbá hogy a települések egyharmada üdülési, idegenforgalmi szempontból jó adottságokkal rendelkezik. Az ország tíz nemzeti parkjából három itt található, továbbá hat tájvédelmi körzet és számos helyi védettségű tájrész összességében a megye területének 13 százalékát természetvédelmi területté emeli. Az aggteleki-karszt, valamint a tokaji történelmi borvidék az UNESCO-világörökség része. Műemlékeink száma meghaladja a hatszázat. Vonzóbbá teheti a megyét az a sok emberi erőfeszítés, amely új autópályák és autóutak kiépítésében, a Miskolci Egyetem fejlesztésében, a színvonalas közép- és felsőoktatás megteremtésében, a javuló víz-, energia-, kommunikációs és ipari parki hálózat kiépítésében jelentkezik. A megye sok részében erősödik a kistérségek és más intézmények összeszerveződő képessége. Erőteljesen fejlődik az üzleti szolgáltatói szféra. Ezek a részelemek, míg összességében területfejlesztési gyakorlatunk előrehaladásában látom északi vidékeink fejlődésének egyik zálogát.

>> Milyen beruházások megvalósulása várható a közeljövőben és az azt követő években?

- A megyében évente átlagosan 110 milliárd forint értékű beruházásra kerül sor. Ennek egyharmadát a közvetlen területfejlesztési célú támogatások indukálják. Az elkövetkező években minden bizonnyal a húzóágazatot jelentő vegyipar beruházásai lesznek a legnagyobbak. A Tiszai Vegyi Kombinát három év alatt 110 milliárd forintos beruházás keretében jelentős termelőkapacitás-bővítést valósít meg. A BorsodChem Rt. 2006-ig mintegy 80 milliárd forint értékben fejleszt. Így megőrizhetik versenyképességüket a közép-európai régióban, és erősíthetik pozíciójukat az Európai Unióban. A miskolci székhelyű Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. is többmilliárdos fejlesztéseket, a jelenlegi barkácsgépek előállításán túl a profil bővítését, így új munkahelyek létesítését tervezi. Bővíti tevékenységét a General Electric Hungary Rt. Ózdon. Sajóvelezden - már eddig közel 5 milliárd forintnyi beruházással - műanyag nyílászáró-alapanyagokat és profilelemeket gyártó üzem létesül. A tervek szerint két éven belül 80-90 főt foglalkoztatnak majd. Kapacitásbővítő beruházást valósít meg az ország legnagyobb geotextília-gyártója, a Geo Tipptex Kft. Tiszaújvárosban, több mint 250 millió forintos beruházással.

>> Ezek szerint szép számmal létesülnek új munkahelyek.

- A 2003. évi megyei kiírásokra benyújtott pályázatok összességében mintegy 3,5 milliárd forintos forrásigény mellett több mint 700 új munkahely teremtését ígérik. Nem feledkezhetünk el a lakosság alapellátását, komfortérzetét növelő - címzett és céltámogatásokból megvalósuló - beruházásokról sem. Például a szikszói kórház, az encsi pszichiátriai otthon és módszertani intézet rekonstrukciójáról, létrehozásáról, az edelényi kórház rekonstrukciójáról, a tokaji időskorúak otthonának építéséről, amelyek részben már megvalósultak, mintegy 4,5 milliárd forint értékben. 2004-ben fejeződik be - félmilliárd forintért - az ország egyik legjobb középiskolájának, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumnak a bővítése, 2005-ben pedig a megyei kórház közel 2 milliárd forintos onkológiai és belgyógyászati osztályának, a kazincbarcikai városi kórháznak a 2,7 milliárd forintos rekonstrukciója. 14 településen céltámogatások segítségével valósul meg a szennyvízhálózat, a szennyvízközmű kiépítése 7,5 milliárd forintot meghaladó beruházás keretében.

>> Merre tovább, Borsod-Abaúj-Zemplén megye? Azért is kérdés ez, mert már egy év sincs hátra uniós csatlakozásunkig.

- A megye gazdasága, ez a "nagy hajó" különféle követelmények hatására mintegy 15 éve irányváltásba kezdett, és mint manapság is látjuk, ez még nem fejeződött be. A céltól messze vagyunk, de az irány már jó. A navigálás sok tényezőtől függ. Talán leginkább a világgazdasági konjunktúra széljárásától és az ország gazdasági növekedésének összetevőitől. Alapkérdés, hogy a megye meghatározó és leendő gazdasági ágazatai hogyan tudnak kapcsolódni az új feltételekhez, struktúrához. Ami rajtunk múlik: az egyik legfontosabb feladat úgy javítani a megyei pozíciókat, hogy lehetőleg többen már ne potyogjanak le a hajóról. Az elmúlt évtized gyakorlata főként a válságkezelés elháríthatatlan tennivalóiban tudott eredményt felmutatni. Ezután erőinket szeretnénk inkább a fejlődés, a szerkezetátalakítás feladataira, érezhető változásaira fordítani.

>> Sikerül majd hozzájutniuk az európai forrásokhoz?

- Készülünk az európai források hatékony elérésére. Jó előjel, hogy a döntés előtt álló pályázat-előkészítő alapra a pályázatok mintegy 10 százalékát vidékünkről adták be. Persze ezt folyamatossá tenni, tartalommal, saját eszközökkel feltölteni - ez lesz a jövő nagy feladata. Lehetőségeket látunk és készülünk a határ menti gazdasági együttműködés kiszélesítésére is. Úgy gondoljuk, a regionális összefogások hozzájárulhatnak a választóvonalak feloldódásához, s az ország e részeihez közelebb kerülhetnek a befektetési tengelyek. Sok még a tennivaló, s talán általánosságban is megfogalmazható: határozott célkitűzések és koncentrált területfejlesztési eszközök fordíthatják csak meg a megye és bármely térsége relatív elmaradottságának további növekedését. Ezért dolgozunk.