Utolsó simítások az adótörvényen

A kormány jövő heti ülésére kristályosodhatnak ki azok a még el nem döntött részletkérdések, amelyek a kabinet szerdai tanácskozását követően nyitva maradtak: ilyen a jövedéki adó emelésének egyes termékekre lebontott mértéke.

Elképzelhető a társasági adó 18 százalékos kulcsának kisebb mérséklése is. Folynak számítások az egyzserűsített vállalkozói adóval kapcsolatban is. A szerdai kormányülésre a Pénzügyminisztérium az értékhatárt hárommillió forinttal emelő előterjesztést készített, ám információink szerint nem kizárt, hogy a jelenlegi 15 milliós limit ennél lényegesen nagyobb mértékben, akár 25 millió forintra is nő.

A jövő hétre születhetnek meg azok az előterjesztések is, amelyek minden "adóügyi" kérdésben a végleges és egységes szerkezetbe foglalt változásokat tartalmazzák. Pénzügyszakmai oldalról a részletkérdésekben van szükség számításokra és hatástanulmányokra. Utóbbiak arra hivatottak, hogy a kabinet saját gazdaságfilozófiáját "meglelve" készítse elő a döntések kommunikációját. Úgy tudjuk, a kormányülésen vita volt arról, miként fogalmazzák meg a jövő évi adóváltozások célját. A két szélsőséges vélemény egyike szerint nincs szükség utólagos keretbe foglalásra, míg mások úgy vélték, a döntések megfelelő bemutatása arra is alkalmas lehet, hogy a koalíción belül hosszabb ideje hiányolt gazdaságpolitikai koncepciót bemutassák. Mindezt a kormány a lakáshitelek adójóváírásával kapcsolatos döntésekkel együtt kívánja bemutatni.

A kormányfő kifejezetten kérte az egyes szlogenek - a versenyképesség növelése, az arányos közteherviselés - gyakorlati megvalósítását alátámasztó előterjesztések kidolgozását. "Kommunikációs okok" is közrejátszottak, hogy a kormánydöntést az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését követően hozzák meg: László Csaba pénzügyminiszter ennek érdekében tegnap informális megbeszélést folytatott az OÉT képviselőivel. Itt megállapodás született arról: a testület keddi ülésén vitatják meg a kormány adóterveit.

A lakáshitelek utáni adó-viszszatérítés rendszeréről is folynak a konzultációk. Nincs végleges döntés és olyan javaslat, amelyik minden érintett egyetértésével találkozna. Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottól megtudtuk: biztos, hogy szerzett jogok nem változnak, a korábban megkötött lakáshitel-szerződések nem módosulnak. Ám az adókedvezmény nincs szerződésben meghatározva, azt mindig az éppen hatályos törvények szabályozzák. Ehhez kell hozzányúlni annak érdekében, hogy a lakáshoz jutás feltételei igazságosabbá váljanak - mondta a kormánymegbízott.

Az eddig nyilvánosságra hozott elképzelésekhez képest több új elem szóba került. Az adókedvezmény igénybevételét több korláthoz kötnék. A fő szempont, hogy a többséget kitevő "átlagos hitelfelvevők" törlesztési terhei ne változzanak. Ők azok, akik átlagosan 93 ezer forint adót igényelnek vissza lakáskölcsönük után (jelenleg a felső határ 240 ezer forint). Elsősorban az alacsonyabb összegű hitelt felvevőket és a szerényebb anyagi körülmények között élőket kívánják támogatni - hangsúlyozta Csabainé, hozzátéve: a körbe azok tartoznak, akiknek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó átlagbér (jelenleg 130 ezer forint) háromszorosát, és a felvett kölcsönük nem több az átlaglakáskölcsön (4-5 millió forint) kétszeresénél. Arról is dönteni kell, hogy meddig lehessen élni a kedvezménnyel. Ez Csabainé szerint legfeljebb 4-5 éven át jogos, vagyis addig, amíg a hitelt felvevő "egyenesbe kerül".

Más forrásból szerzett információink szerint változatlanul vita folyik arról, csökkenjen-e és ha igen, mennyivel a visszaigényelhető adó összege. Elképzelhető, hogy ez továbbra is 240 ezer forint marad, de szóba került a 180 ezer, illetve a 120 ezer forintos mérték is. Biztosnak tűnik, hogy a sávos megoldást elvetették.