A kínai gazdaságnak is nagy lépés az űrutazás

Jó négy évtizeddel a Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína is csatlakozott a világűr meghódításában vezető szerepet játszó hatalmak exkluzív klubjához - összegzik megfigyelők a tegnapi űrutazás jelentőségét. A lépés szervesen illeszkedik a pekingi vezetés külpolitikájába, amely az észak-koreai rendezéstől a G8 munkájában való részvételig egy sor kérdésben igyekszik egyre nagyobb teret kialakítani a gazdaságilag látványosan izmosodó ország számára.

A "mennyei hajó" (ezt jelenti a Sencsou név) fellövésének időpontját és az asztronauta nevét az utolsó pillanatig titokban tartották a kínai hatóságok, és az állami televízió csak mintegy félórás késéssel mutatta be a startról készült felvételt. Ez is jelzi: Peking tisztában volt a tét nagyságával, az esetleges kudarc következményeivel. A kínai űrprogram ugyanis eddig meglehetősen vegyes eredményeket hozott. Mao Ce-tung a nagyhatalmi ambíciók jegyében már 1958-ban megindította a kutatásokat, ám hamar lemaradt Moszkva és Washington mögött. Az amerikai holdutazás után egy évvel, 1970-ben Kína mindössze arra volt képes, hogy Föld körüli pályára állítson egy rakétát, amely "A Kelet vörös" című kommunista himnuszt sugározta. Technológiai és pénzügyi akadályok miatt a kilencvenes évek vége előtt szóba sem kerülhetett, hogy embert küldjenek a világűrbe; ehelyett Peking a műholdas technológiára összpontosította erőfeszítéseit.

Személyzet nélküli Sencsou rakétákkal 1999 óta kísérleteztek a kínaiak. Az űrutazások megindítását azért tartották hovatovább elkerülhetetlennek az ország vezetői, mert úgy vélték: e nélkül kiszorulhatnak a világűr hosszabb távon jelentős hasznot ígérő felfedezéséből és kiaknázásából. A kínai űrprogramot ugyanakkor külföldön vegyes érzelmekkel figyelik. Miközben Washington és Moszkva egyaránt üdvözölte a tegnapi űrutazásban megtestesülő eredményt, nem hivatalos kommentárok aggodalmukat fejezik ki a fegyverkezési verseny esetleges megélénkülése miatt. A hivatalos Kína persze a program békés céljait hangoztatja, ám a Pentagon már az idén nyáron arra figyelmeztetett, hogy az űrprogramnak köszönhetően a kínai rakéták hosszabb távon képessé válhatnak az USA által tervezett stratégiai védelmi rendszeren való áthatolásra.

Egyelőre azonban mindenki inkább a lehetséges gazdasági előnyöket latolgatja. Az űrkutatásnak a természet- és orvostudományok, továbbá az új anyagok kutatása terén egyaránt jelentős hozadéka lehet - gondoljunk csak a NASA-nak köszönhető füstérzékelő rendszerekre vagy kábel nélküli porszívókra. Az ilyen látványos eredményekhez persze idő kell, ám a kínai vállalkozók máris megkezdték az űrutazás aprópénzre váltását. A Sencsou rakéta és pilótájának képe különleges bélyegsorozatokon ugyanúgy feltűnik, mint sportitalok dobozán. Egyes vállalatok állítólag azt is el szerették volna érni, hogy logójuk rákerülhessen a rakéta külsejére, ám a kínai hatóságok nemet mondtak a reklámszempontból kétségkívül remek ötletre. A helyzetre jellemző, hogy a nevükben - míg tevékenységükben nem feltétlenül - az űrkutatáshoz kötődő cégek részvényeinek árfolyama az utóbbi napokban érezhetően felszaladt a sanghaji tőzsdén.

A kínai űrprogramnak aligha ez volt az utolsó nagy dobása. A tervek szerint 2006-ra Hold körüli pályára állíthatnak egy kutatóműholdat, két évvel később robotegységet küldhetnek az égitest felszínére, és ezt egy évtizeden belül akár egy asztronauta landolása is követheti. Később aztán űrállomás és holdbázis létrehozása is napirendre kerülhet, és - igaz, ehhez a kínai szakértők szerint még legalább 200 évre lesz szükség - más bolygók meghódítása sem zárható ki. A vezető űrhatalmakkal szembeni hátrány csökkentése, sőt akár ledolgozása nem látszik lehetetlennek. Az orosz űrprogram krónikus forráshiánytól szenved, az Egyesült Államokban pedig a Columbia újabb katasztrófája súlyos vitákat keltett a jövővel kapcsolatban. Kérdés persze, menynyi pénzt hajlandó áldozni a pekingi kormányzat e célra: a jelenlegi, mintegy 2 milliárd dolláros éves költségvetés eltörpül az Egyesült Államok által ilyen célra fordított 15 milliárd mellett.