Bizonytalan az inflációs trend

Rendkívül széles sávban szóródnak a jövő évi inflációs előrejelzések. Az elemzők 2004-es átlagos inflációra vonatkozó prognózisa 2,5 százalékpontos tartományban szóródik.

A látványos különbségeknek két oka is van. Az egyik, hogy a kormányzati intézkedések most a szokottnál erőteljesebb hatást fejtenek ki az árakra, az áfakulcs emelése miatt. Nem lehet pontosan megmondani, hogy az áremelés mekkora részét "nyelik le" a kereskedők, illetve, hogy a várakozásokba beépülve milyen közvetett hatásokat vált ki. Ráadásul a kormányzati tervek egy része még nem is nyilvános.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 2004-es folyamatok inkább tekinthetők egyszeri árszínvonal-emelő lépésnek, és - ha a várakozások nem emelkednek - mindössze egy évig terhelik az éves fogyasztói árindexet.

A nagy eltérések másik oka módszertani jellegű. Több olyan inflációs szám is köztudatban van, amely a szó klasszikus értelmében nem tekinthető előrejelzésnek. Ilyen például a jegybank prognózisa, amely ugyan szabály alapú, feltételes és valószínűségi eloszlás jellegű, de a centrális pályára mégis sokan úgy tekintenek, mint egy "pontelőrejelzésre". Pedig a legutóbbi, augusztusi centrális előrejelzés például a szabályok szerint azzal a múlt havi átlagos árfolyammal készült, amelynél a megjelenés pillanatában már jóval erősebb volt a hazai valuta. (A következő előrejelzéssel egy hónap múlva áll elő a jegybank.)

Hasonló a helyzet a Központi Statisztikai Hivatalnak tulajdonított előrejelzéssel. A KSH nem készít rendszeresen prognózisokat, Mellár Tamás elnök azonban a napokban több, inflációs témára koncentráló konferencián is részt vesz, amelyek alkalmából készültek a számítások. A négy különböző megközelítés (a dinamikus modellezés különböző módszerei) azonban igen széles tartományban szóródó előrejelzéseket adott, aminek valószínűleg az is oka lehet, hogy több modell a magyar viszonyok értelmezése szempontjából nem releváns. Az eredmények összegzése végül azt mutatja, hogy az átlagos infláció jövőre 6,5-7,5 százalék között lehet, ami valamivel magasabb, mint az MNB előrejelzése. (Járai Zsigmond MNB-elnök tegnap a kormány inflációs előrejelzését alábecsültnek, a KSH-ét felülbecsültnek nevezte.) (VG)