Jön-e a fellendülés?

A mögöttünk álló hónap bővelkedett gazdasági jelentésekben. A piaci várakozásnál alacsonyabb, mindössze 2,4 százalékos második negyedévi GDP-növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Utoljára 1997 első negyedében született ennél rosszabb, 2 százalékos eredmény. Az előző negyedévhez viszonyító, szezonálisan kiigazított index viszont azt sugallja, hogy az előző negyed volt a lassulás alja. A második negyedben 0,6 százalékra emelkedett a GDP növekedési üteme az előző negyedévre becsült 0,4-ről.

Hasonlóan többféle értelmezése lehet a beruházási adatoknak is, melyek ugyan rendkívül alacsony ütemben növekedtek, ám a korábbi zsugorodáshoz képest biztató a pozitív index. Ráadásul most a feldolgozóipari beruházások adtak lendületet a felhalmozási tevékenységnek, ami javítja a növekedési kilátásokat.

A beinduló konjunktúra jele lehet az is, hogy júliusban tovább bővült az ipari termelés: a szektor teljesítménye 2,7 százalékkal haladta meg az előző havi szintet. Az utolsó öt hónap közül négyben növekedést jelzett a Központi Statisztikai Hivatal, ami arra utal, hogy a korábbi időszak tétova, lassú növekedése után gyorsult az ipar. Az élénkülés kizárólag az exportértékesítések megugrásának következménye, a kivitel a hagyományos húzóágazatokban, a gép-, a műszer- és a járműgyártásban teljesített jól.

Az utóbbi hónapok legnagyobb meglepetését okozta az augusztusi inflációs adat. Az egy évre visszatekintő drágulás mértéke 4,7 százalék volt, jóval alulmúlva az 5,0-5,2 százalékos piaci előrejelzéseket. A kellemes meglepetést elsősorban az okozta, hogy az idényáras élelmiszerek jelentősen veszítettek árukból, s hogy a várakozásokkal ellentétben az áramáremelés hatása még nem jelent meg az augusztusi adatokban. Ugyanakkor továbbra sem szűntek meg azok a tényezők, amelyek az infláció növekedésének veszélyét jelentik.

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatszinten szeptemberi ülésein a jegybank monetáris tanácsa. Bár az euró az elmúlt időszakban a korábban megjelölt 250 és 260 forint közötti tartományban ingadozott, a kamatcsökkentés mindaddig elmarad, amíg a kurzus a 250 és 255 forint közötti intervallumban stabilizálódik.

Némileg alább is hagytak a kamatcsökkentési várakozók a piacon, ami kisebb hozamemelkedésben, illetve a forint erősödésében nyilvánult meg. Az utóbbi hetekben a hazai fizetőeszköz már 255 forint alatt forgott a bankközi piacon. Mindez annak ellenére történt, hogy a héten több oldalról is támadták a formálódó költségvetési kiigazítási törekvéseket, és a program felpuhítására irányuló javaslatok érkeztek a kormányhoz. (MI)