Németország fekete: nem ösztönöznek munkára a nagyvonalú segélyek, virágzik az árnyékgazdaság
A német gazdaság több mint két éven keresztül zsugorodott, az árnyékgazdaság azonban virágzik, a be nem jelentett munka értéke egyetlen év alatt elérte a teljes kibocsátás 11 százalékát, és tavaly meghaladta a szövetségi költségvetés összegét. Szakértők szerint ebben nagy szerepet játszanak a magas adók és segélyek.
Az árnyékgazdaság vagy feketemunka lényegéből adódóan pontos adatok természetesen nincsenek, de Friedrich Schneider munkapiaci szakértő, a linzi Johannes Kepler Egyetem közgazdásza úgy becsüli, hogy a tavalyi érték elérte a 482 milliárd eurót – ez 5,2 milliárd euróval több, mint a szövetségi kormány 2024-es költségvetése, és egy évtizede a legmagasabb összeg.
Számításai szerint az idén ráadásul további 6,1 százalékkal, 511 milliárd euróra nő, miközben Európa legnagyobb gazdasága az elmúlt évek zsugorodása után csak az idén kezd el várhatóan növekedni. Az első negyedévben a vártnál jobban emelkedett a GDP.
Az árnyékgazdaságnak a GDP 11-12 százalékát kitevő részesedésével
Németország valahol középen helyezkedik el az ipari országok között.
Románia vezeti a sort 30 százalék körüli aránnyal, a második pedig Görögország 22 százalékkal. A Visual Capitalist ennél kisebb arányt, a GDP 6,8 százalékát becsüli Németország esetében.
A portálnál a sorrend:
- Kína 3600 milliárd dollárral (20,3 százalék),
- az Egyesült Államok 1400 milliárd dollárral (5 százalék)
- és India 931 milliárd dollárral (26,1 százalék).
Mi áll az árnyékgazdaság növekedése mögött?
Schneider több mint négy évtizede tanulmányozza az árnyékgazdaságot, ami a be nem jelentett munkát foglalja magában, amely után természetesen nem fizetnek adókat és egyéb járulékokat. A GDP-hez viszonyított arányának a kiszámításakor a forgalomban lévő készpénz mennyiségét hasonlítja össze a hivatalos gazdasági kibocsátási adatokkal.
De mi áll a feketemunka növekedésének hátterében Németországban, amely Európa legnagyobb gazdasága?
Schneider szerint először is az, hogy
a lakosság egyre inkább úgy érzi, túl sok adót és járulékot fizet, miközben cserébe rossz közszolgáltatásokat kap.
„Németországban látják, hogy a vonatok közlekedése megbízhatatlan, az autópályák tele vannak omladozó, javításra szoruló hidakkal, ami dugókhoz és késésekhez vezet. Amikor a polgárok úgy érzik, hogy a magas adókért cserébe rossz közszolgáltatásokat kapnak, akkor csökken a fizetési hajlandóságuk, az adómoráljuk" – magyarázta a Deustche Wellének adott interjúban.
Így nem meglepő, hogy sokan folyamodnak feketemunkához, ami egyfajta „adóügyi lázadás”.
A magas segélyek is feketemunkára ösztönöznek
Németországban jelenleg élénk vita folyik a munkanélküli-segélyekről, amelyeket meg akar reformálni a kormány, és az úgynevezett állampolgári alapjövedelemről (Bürgergeld), amelynek célja a lakosság alapvető szükségleteinek biztosítása és a szegénység csökkentése.
Jelenleg a különböző okok miatt munkaképtelen egyedülálló felnőttek állampolgári alapjövedelme havi 563 euró, de a lakhatást és az egészségbiztosítást az állam fizeti.
A kritikusok szerint a Bürgergeld feketemunkára ösztönöz, annál is inkább, mivel 2024. január 1-jén több mint 12 százalékkal emelték meg az összeget, ami meghaladja a béremelés és az inflációs szintjét.
Schneider becslése szerint az emelés 88-100 ezer embert késztetett arra, hogy feladja az alacsonyan fizetett állását.
Egyre többet költenek szociális juttatásokra
Miközben Németországban egyre nagyobb a szakképzett és szakképzetlen munkaerő hiánya, a kormány egyre többet költ szociális juttatásokra, köztük az állampolgári alapjövedelmekre.
A munkaügyi és szociális kiadások teszik ki a teljes német állami költségvetés több mint egyharmadát
Barbel Bas munkaügyi miniszter arra számít, hogy a Bürgergeld finanszírozása idén megközelíti az 52 milliárd eurót, ami mintegy ötmilliárd euróval több, mint az előző évben.
Lebontva a számokat, mintegy 29,6 milliárd euró közvetlenül a jövedelemtámogatásra megy a mintegy 5,64 millió kedvezményezettnek, míg további 13 milliárd eurót szánnak a lakbér- és fűtéstámogatásra. A fennmaradó 10 milliárd eurót munkahelyi integrációs intézkedésekre és adminisztratív költségekre tervezik.
Miközben a kormány arról vitázik, hogyan lehetne kordában tartani a szociális költségeket, Bas is elismeri, hogy a rendszer a kizsákmányolás melegágya lehet.
A Stern című német hetilapnak adott, nemrégiben megjelent interjújában a jóléti csalások „maffiaszerű struktúráiról” beszélt, a bűnbandák külföldről csalogatják az embereket, illegálisan foglalkoztatják őket, és ezzel egyidejűleg jövedelemtámogatásért folyamodnak.
„Jogom van hozzá, nem vehetik el”
Markus Karbaum munkaügyi tanácsadó szerint jelentős faktor a jogosultsági mentalitás is, mivel az emberek azt gondolnák, hogy „jogom van a polgári alapjövedelemhez és a szociális szolgáltatásokhoz, ezt nem vehetik el tőlem”.
Ő maga is ismer olyan segélyezetteket, akik új autóval, a legújabb okostelefonokkal a kezükben jelentek meg az képzéseken, háromhetes családi nyaralásra járnak külföldre.
Bár ezek elszigetelt esetek,
egyértelműen bizonyítják a strukturális csalás lehetőségét.
A kiszűrésük a személyes adatok nagyobb mértékű keresztellenőrzését, valamint a munkaügyi központok és a be nem jelentett munkavégzés kivizsgálásáért felelős vámhatóságok közötti jobb koordinációt igényelné.
Friedrich Schneider szerint azonban a virágzó német gazdaság a leghatékonyabb megoldás az árnyékgazdaság visszaszorítására. „Amikor a valódi gazdaság fellendül, csökken a feketemunka” – összegezte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.