Kisebbségügy: magyar felvetés
Brüsszel
Kovács László külügyminiszter hivatalosan is átadta a soros olasz EU-elnökségnek azt a magyar kezdeményezést, hogy a majdani EU-alkotmány bevezető részében tételesen is szentesítsék a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogait. A magyar diplomácia vezetője a külügyminiszteri tanács luxembourgi ülése alkalmából tartott sajtóértekezletén jelentette ezt be, jelezve egyúttal, hogy az előterjesztést valamennyi tagállam külügyminiszterének is megküldik. A felvetést formálisan egyelőre két tagország támogatja.
A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak tételes említését már a konvent idején is kezdettől fogva szorgalmazta valamennyi magyar résztvevő. A konventet lezáró szövegtervezetbe végül nem került bele, mivel a résztvevők többsége nem látta szükségét, és nem nyerte el a törekvés Giscard d'Estaing konventelnök támogatását sem. Giscard utóbb a Világgazdaság tudósítójának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint a kollektív jogok kiemelése már túlhaladott dolog. Szerinte azzal, hogy a leendő alkotmány részletesen felsorolja valamennyi alapvető emberi és demokratikus jogot, egyúttal a nemzetiségi jogokat is lefedik. Arra a magyar ellenvetésre, hogy mindez csak az egyének jogait szavatolja, de nem foglalkozik például a kisebbségek nyelvhasználati jogaival, Giscard azt felelte: ha komolyan veszik a chartát, akkor az abban lefektetett demokratikus mechanizmusok erre nézve is garanciát kell, hogy jelentsenek.
Megfigyelők megjegyzik, hogy miközben egyes tagországoknak a kérdés láthatóan nem fontos, mások Giscard-hoz hasonlóan nem látják szükségét, emellett akadnak olyan - esetleg kevésbé hangoztatott - megfontolások is, hogy belpolitikai okokból sem lelkesednek a kérdés túlhangsúlyozásáért. "A baszk, a breton, a korzikai kisebbség ügye, a skótok mozgolódása meg hasonlók éppen eléggé idegesítik az adott kormányokat ahhoz, ne örüljenek, ha valaki még reflektorfénybe is akarja állítani a kérdést" - mutatott rá egy tagországbeli diplomata.
Franco Frattini olasz külügyminiszter mindenesetre azt ígérte magyar kollégájának, hogy a kérdést beterjesztik a konferencia elé, az viszont továbbra sem világos, hogy a téma érdemi megvitatásra számíthat-e. Pillanatnyilag csak Ausztria és Finnország támogatja formálisan is felkarolását. A magyar diplomácia abban bízik, hogy nem hivatalosan ugyanakkor számos delegáció voltaképpeni szimpátiát jelzett a magyar ügy iránt.
A kormányközi konferencia hétfő késő esti újabb, miniszteri szintű üléséről csak információfoszlányok szivárogtak ki - ezek többsége szerint a résztvevők jó része egyelőre inkább takargatja a kártyáit. A téma ezúttal az Európai Bizottság összetétele és a közös külügyminiszter leendő szerepköre volt. A bizottság kapcsán látszólag maradtak a korábbi frontok: az alapító "hatok" továbbra is támogatják a konventszöveg azon kitételét, amelyik a leendő 25 fős testületben csak tizenötnek adna - rotációs alapon - szavazati jogot. Ezt szinte minden más ország hevesen ellenzi. Hírek szerint hétfőn este felmerült egy olyan kompromisszumos ötlet, hogy esetleg növelhetnék a "szavazó biztosok" arányát a testületben, de továbbra sem tennék ezt teljes körűvé.
A reformtémák megvitatása amúgy a héten csúcsszinten folytatódik, midőn csütörtökön öszszeül az állam- és kormányfők szokásos félidős találkozója.
