Merre tovább, EU-büdzsé?

Az lenne ambiciózus, ha az EU a GDP 1,27 százalékában nem a költségvetési plafont, hanem a büdzsé kívánatos nagyságát határozná meg - szögezte le a tekintélyes kutatóintézet, a Centre for European Policy Studies brüsszeli konferenciáján Schreyer. Indoklásul a Reuters szerint a bővítés révén az EU elé kerülő új feladatokra hivatkozott.

Magyarország számára igen előnyös lenne, ha megvalósulna a költségvetési biztos felvetése. Idehaza márciusban állt fel az a tárcaközi bizottság, amelynek feladata a 2007-től kezdődő új közösségi költségvetési időszak tervezése során képviselendő magyar nyitó álláspont kidolgozása. Várhatóan még október végén az európai koordinációs tárcaközi bizottság elé kerül a többi tagállam számára készítendő magyar álláspontról szóló memorandum tervezete.

A Világgazdaság értesülései szerint eddig öt olyan témakört azonosítottak be, ahol a tervezés kapcsán Magyarországnak állást kell foglalnia. Az első az agrárpolitikai reform, ahol a politikai megállapodás júliusban megszületett, de továbbra is olyan kérdések számítanak eldöntetlennek, mint például, hogy jár-e kompenzáció az intervenciós árak csökkentéséért az új tagok mezőgazdasági termelőinek is, vagy csak a régieknek. (Ezen önmagában is évi több száz millió euró múlhat.) A további reform kapcsán hazánk a vidékfejlesztési támogatások előtérbe állítását látszik preferálni a közvetlen támogatások helyett.

A második a strukturális és kohéziós alapok reformja, amelyről már részletes állásfoglalást adott át Magyarország uniós partnerei számára memorandum formájában (VG, 2003. július 11., 7. oldal). Ennek lényege, hogy az uniónak továbbra is jól finanszírozott felzárkóztatási politikát kell működtetnie. A harmadik a lisszaboni folyamat (ennek keretében az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, tudás alapú gazdaságává szeretne átalakulni), amelynek céljaira hazánk külön fejezet létrehozását javasolja az uniós büdzsén belül. A negyedik a külső határok védelme, amelyre Magyarország további közösségi források bevonását szeretné elérni (ezt a csatlakozási szerződés 2006 végéig már bevezette, most a hosszabbítás és a források növelése a cél).

Végül, de nem utolsósorban, az uniós büdzsé tervezett bevételi reformja kapcsán egyelőre nincs döntés, hogy mit tartalmazzon a készülő előterjesztés. Az azonban jól látszik, hogy a jelenlegi befizetési rendszer két ponton is hátrányos hazánknak (a vám és az áfa alapú befizetéseink arányaiban egyaránt meghaladják a hasonló fejlettségű új tagokéit), s előnytelen lenne számunkra az a terv is, ami a brit visszatérítési rendszer mintájára valamennyi nettó befizetőnek visszaadná befizetései egy részét, ha az meghaladná a GNI egy meghatározott arányát.