Októberi bornapok

Október első hétvégéjén - három napon keresztül - tartják a szürethez kapcsolódó móri bornapokat. A rendezvénysorozatot 1934-ben hívták életre a móri borokat népszerűsítendő, s e célt szolgálja ma is.

Az ezerjó hazájában, a Bakony és Vértes völgyében, a 81-es út mentén Győr és Székesfehérvár között elhelyezkedő, magyarok és németek által lakott Móron az elmúlt évtizedekben a szőlő- és a borkultúra helyi hagyományaira épülve alakult ki a város sajátos arculata, amely jelentős idegenforgalmi vonzerőt teremtett a településnek.

A bornapok programjai között évek óta szerepel a szüreti felvonulás, ugyanakkor a rendezvénysorozatot számos művészeti, kulturális, sport- és szórakoztató esemény is gazdagítja. A móri bornapoknak évről évre több tízezer látogatója van.

A magyar történelmi borvidékek egyik központjaként számon tartott Fejér megyei település a XVIII. században telepített szőlő- és borfajtának, a móri ezerjónak köszönheti hírnevét. Az ezerjó később a XIX. századi filoxéravészt követő újratelepítésekkel lett a borvidék fő szőlőfajtája.

A bornapok programjában az idén szerepel másodszor a nemzetközi néptáncfesztivál, amelyet a páratlan években tartanak. Ugyanakkor a páros években fúvószenekari fesztivál zajlik Móron.

A bornapok idei eseményei közé tartozik a móri vidék mezőgazdasági bemutatója, este pedig - 1998 óta minden évben - megválasztják a borkirálynőt. A nemzetközi néptáncfesztivál a második napon zajlik, ugyanígy a móri sváb lakodalmas és a szüreti bál is. A rendezvénysorozat utolsó napján pedig egyebek között népművészeti kirakodóvásárt tartanak.

Több mint tíz éve ott vannak a móri bornapok vendégei között a település észak-rajna-vesztfáliai testvérvárosa, Freudenberg képviselői. (LR)