Nemesfémkohót indít az Alteo Kistarcsán – interjú Simon Anitával

Ahogyan az energetikai területén tette, úgy növekedne és erősödik most a hazai hulladékgazdálkodásban az Alteo Nyrt. organikus fejlődésen és akvizíciókon keresztül. A Világgazdaságnak a társaság fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese, Simon Anita nyilatkozott.

Milyen előzményekkel és miért fogott bele az Alteo a hulladékgazdálkodásba?

A hulladékgazdálkodási tevékenységünket 2019-ben indítottuk, leginkább azért, mert már a 2015-ös években látni lehetett, hogy a terület ugyanolyan átalakulás, bővülés előtt áll, mint az energetika, amely az Alteo fő profilja volt az alapítása óta. Komoly igény is van a hazai hulladékipar átalakulására, mert a korábbi működési forma már nem fenntartható. 

De a piacra való belépésnek volt egy közvetlen kiváltó oka is: a társaság tulajdonrészt szerzett az ország második legnagyobb biogázerőművében, amelyet évi 60 ezer tonna szerves hulladékkal kell ellátni. Ennek biztosításához ki kellett építeni a saját csatornáinkat, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében azt is megszervezni, hogy a felhasznált élelmiszeripari, illetve mezőgazdasági melléktermékek a lehető legrövidebb távolságról érkezzenek. Kizárólag emberi fogyasztásra alkalmatlan, illetve olyan alapanyagot használunk, amely más gyártó számára használhatatlan, azaz nélkülünk szemétként végezné. Ezt a hulladékot a biogáz erőműveinkben hasznosítva azonban villamos energiát tudunk termelni. Ezekkel az erőművekkel - amelyek közel 100 százalékos kihasználtsággal üzemelnek - a rendszerszintű szabályozűsban is részt tudunk venni, működésük pedig hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentéséhez is. Összességében tehát a hazai körforgásos gazdálkodás jó példáját szolgáltatják.

Hogyan lépett be az Alteo a szervetlen hulladékok piacára?

A társaság 2022-ben komoly piackutatás után – és már annak ismeretében, hogy a következő évben elindul a magyarországi koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer – megvásárolta a családi vállalkozásként működő FE-Group Invest Zrt. többségi hányadát. Részesedésünket később száz százalékra növeltünk a cégben. A FE-Group döntően elektronikai hulladékok, kisebb részben csomagolóanyagok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik. Megvásárlásakor szempont volt, hogy az Alteo energetikai tevékenysége során olyan hulladékanyagok keletkeznek, amelyeket a FE-Group újra tud hasznosítani. Ettől kezdve már más vállalatoknak is képesek voltunk a nálunk működőhöz hasonló komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat nyújtani. Kezdetben leginkább abban láttuk a fantáziát, hogy a hulladékból kinyerhetjük az értékes alkotóelemeiket, például a nemesfémeket és a ritkaföldfémeket, hisz ezek eladása hosszú távon is hozzájárul profittermelő képességünkhöz. A FE-Groupot úgy vásároltuk meg, hogy azonnal fel is készítettük a koncessziós rendszer 2023 július 1-jei indulására.

A Mol mint tulajdonos biztatta a Alteót, hogy nyisson a hulladékgazdálkodás felé?

Amikor a FE-Groupot megvettük, a Mol még nem volt a tulajdonosunk. Önállóan döntöttünk arról, hogy ebben a szektorban is növekedni szeretnénk, ez a tervünk üzleti stratégiánkban is megjelent.

Honnan érkezik a FE-Grouphoz a hulladék?

A hulladékhoz – amelyre mi értékként, a gazdaságba visszaforgatható alapanyagként tekintünk – egyrészt a koncessziós rendszerben, másrészt az azon kívüli, piaci tevékenységből jutunk. A koncessziós rendszerben átvett hulladék a válogatás és az előzetes feldolgozás után a Mohuhoz kerül továbbhasznosításra. A piaci alapon kívül átvett hulladékot a megfelelő válogatást és kezelést követően mi értékesítjük tovább.

A koncessziós rendszeren kívüli hulladékért fizet a FE-Group?

A koncessziós rendszeren kívül jellemzően gyártásközi hulladékokat kezelünk, amelyek átvétele a hulladék típusától függően három módon történhet:

• vagy az átadó fizet nekünk azért, hogy elvisszük a hulladékát – ez a kapudíjas (gate fee) anyagok esetében történik,
• vagy ingyen kerül hozzánk az adott hulladék.
• De van olyan eset is, hogy a nagy értékű összetevők miatt mi fizetünk érte.

Hogyan illeszkedik az Alteo tevékenységébe a másik nagy akvizíció, az Éltex megvásárlása?

Üzleti stratégiánkban egyértelmű célokat fogalmaztunk meg a körforgásos gazdaság terén: 2030-ig szeretnénk vezető szereplővé válni a hazai piacon, amelyhez növelnünk kell a tevékenységünk volumenét egyrészt az hulladékgazdálkodási értéklánc egészére kiterjedő kompetenciák kiépítésével, másrészt új anyagáramok, új technológiák bevezetésével. E cél elérésében fontos mérföldkő ez az akvizíció, amely révén a mintegy 150 fős hulladékgazdálkodási üzletágunk létszáma 800 fővel bővült. Ez önmagában is kihívás. Ezenfelül tőzsdei vállalatként szeretnénk a két akvirált hulladékgazdálkodási kkv-t integrálni, közös platformra helyezni és elindítani az ESG-megfelelés, a fenntarthatóság és a teljes transzparencia útján, ami egyedinek mondható most ezen a piacon. Mi ebben szeretnénk a legjobbak lenni. Ez sok fejlesztést is jelent, hiszen a tőzsdei lét teljesen más, mint a kkv-szektor mindennapi működése.

Hogyan tudja ellátni az Alteo az új profillal érkezett feladatait?

Az ALTEO növekedését az organikus bővülés mellett viszonylag sok felvásárlás is jellemzi. Mivel a hulladékgazdálkodás rendszere és a hulladékipar is már egy szinte teljesen kialakult modell szerint működik, alapos vizsgálatok után arra jutottunk, hogy további akvizíciók útján van értelme fejlődnünk. Egy konkrét piac vagy tevékenység megvásárlásával és a tevékenységünkbe történő illesztésével ugyanis

• megtakaríthatjuk a fejlesztéshez szükséges időt,
• a piacon gyorsabban és hatékonyabban terjeszkedhetünk,
• és könnyebben határozhatjuk meg a szükséges technológiai fejlesztéseket, amelyekkel adott esetben Magyarországon még nem létező hasznosítási tevékenységeket is meghonosíthatunk a jövőben.

Kijelöltek már konkrét, következő felvásárlási célt?

Az akvizíció fontos eszköz a növekedésünkben, főként a méretugrások megvalósításában. Az Éltex megvásárlása is egy ilyen méretugrás volt, amivel most egy hosszú távú munka kezdődött meg: fel szeretnénk építeni az új cégek nyugodt, jól átgondolt struktúráját, és minél hatékonyabban kihasználni a működésben rendelkezésre álló szinergialehetőségeket. Tehát először az alapozást kell elvégeznünk, amiben nagyon komoly munka áll még előttünk. Ez két utat jelölhet majd ki számunkra. Az egyik, hogy magunk fejlesztünk és implementálunk technológiákat. Ennek jó példája a másik hulladékgazdálkodási cégünk, a FE-Group működésében a júniusban átadott, a kötelező visszaváltási rendszerből (DRS) érkező anyagokat feldolgozó, modern üzem, amely mellett két másik hasonló üzemet is tervezünk létesíteni. Másik lehetőség, hogy ebbe partnereket vonunk be, vagy adott esetben megvizsgálunk olyan eladó cégeket, amelyek felvásárlása hatékonyan tudná támogatni növekedési céljainkat. Ez azonban még nem ma van.

Mi az Alteo víziója a hulladékgazdálkodásban?

Mivel hosszú távra tervezünk, arra törekszünk, hogy a leghatékonyabb és leggazdaságosabb keretek között dolgozzuk fel a hozzánk bekerülő anyagokat, amelyeket vagy már végtermékként bocsáthatunk ki, vagy olyan hasznosítóknak adhatunk át, amelyek Magyarországon végzik a tevékenységüket – tehát a körforgásos gazdaság láncolata Magyarországon és nem külföldön zárulna. Sajnos jelenleg ez nem minden anyagáram esetében valósulhat meg Magyarországon, vannak olyan anyagok, amelyeket exportálunk. Fontos azonban, hogy ezek útja is dokumentálható legyen, így nyomon követhető, hogy kik és hogyan hasznosítják újra, azaz visszakerülnek-e a körforgásba, vagy szemétként végzik.

A modern hulladékgazdálkodás ma már nem képzelhető el teljesen átlátható működés és az ehhez kapcsolódó digitalizáció nélkül, és ebben nekünk elég erős víziónk van. Az energetikai területen az Alteo élen jár digitalizációban saját fejlesztési kompetencia-központja révén, ami a szabályozási központunk és megújuló termelésmenedzsment szolgáltatásunk informatikai hátterét biztosítja. Célunk, hogy a jövőben a hulladékokról és a hulladékgazdálkodási piacról is nagy mennyiségű adatot gyűjtsünk és elemezzünk, hogy ezek alapján tudjunk dönteni az anyagáramok felhasználásának leggazdaságosabb módjáról. Például arról, hogy olyankor ne vigyünk anyagot a piacra, amikor annak éppen alacsony az ára. A hasznosítók és feldolgozók ugyanis az adott anyagok tőzsdei árához viszonyítják a hulladékból származó azonos anyagok árát, figyelembe véve azok minőségét is. Az adatbázis létrehozása és az adatfeldolgozás egyelőre távoli, de mindenképpen elérendő célunk.

Most évente mennyi hulladékkal birkózik meg az Alteo? Mik a legfontosabb hulladékanyagok, és mi lesz a sorsuk?

A FE-Group és az Éltex együtt évi mintegy 160 ezer tonna hulladékot gyűjt be.

Az egyik fő fókuszunk az elektronikai eszközök feldolgozása, amelyeknek már anyagában számos értékes összetevőjük van. Az elmúlt évtized során jelentős mértékében nőtt az elektronikai eszközök forgalma: az Európai Unióban 2012 és 2021 között közel duplájára, 7,6 millió tonnáról 13,5 millió tonnára nőt a piacra került új termékek mennyisége, így jelentős üzleti potenciál van a forgalomból kikerülő eszközökben is. Szinte minden elektronikai hulladékban van réz, sokban arany és ezüst is, így ezek kinyerése és értékesítése jelentős bevételi forrás. 

Fontos része a tevékenységünk a fémes hulladékok kezelése is. A kötelező visszaváltási rendszerben begyűjtött alumínium italosdobozokat és PET-palackokat a DRS-üzemünkben válogatjuk szét és készítjük elő kohókész bálába.

Minden feldolgozható, hozzánk kerülő anyagot – tehát például az elektronikai eszközök műanyag részeit is – előkészítünk további hasznosításra, átadásra. De természetesen folyamatosan vizsgáljuk annak a lehetőségét is, hogy miként tudnánk további anyagáramokat feldolgozni, illetve a meglévő anyagáramokat hatékonyabb technológiákkal kezelni.

Milyen területeken terveznek ehhez fejlesztéseket?

Szinte minden anyagáram területén van lehetőség fejlődésre. Ezeket úgy kell megvalósítani, hogy minden technológia, amelyhez hozzányúlunk, maximálisan automatizált legyen, tehát a végterméket gazdaságosan tudjuk előállítani, a folyamat könnyítse a kollégáink munkáját, és olyan munkakörnyezetet teremtsünk, ahova szívesen jön be a szakképzet munkaerő. Ilyen fejlesztést valósítottunk meg például a már említett DRS-üzem révén is. Azt is célnak látom, hogy az automatizáláson keresztül minél digitálisabbá váljanak folyamataink, és tovább tudjuk erősíteni a transzparens működést.

Említhető-e olyan terület, konkrét anyagáram, amelynek a feldolgozásába szeretne belépni az Alteo?

Ilyen például a hibás vagy leselejtezett, lecserélendő napelemek újrahasznosítása, amire az évtized végétől jelentős igény várható a mostani napelem-telepítési boom nyomán. Magyarországon még nincs napelem-újrahasznosító technológia, de még a régióban is viszonylag ritka. Aktívan vizsgáljuk ezért, hogy

• hogyan foglalkozhatnánk Kelet-Közép-Európában napelem-újrahasznosítással gazdaságosan,
• mekkora mennyiségben kerülnek elhasználódott napelemek a piacra,
• hol vannak már működő technológiák,
• és mely technológiai eljárás lehetne számunkra a leghatékonyabb.

Mivel a hazánkban telepített napelemek összkapacitása már meghaladja a 8000 megawattot, ez egyértelműen olyan terület, amellyel foglalkozunk kell. Úgy vélem, ennek a következő két évben biztos lesz technológiai manifesztációja az Alteónál.

A megcélzott automatizálással és digitalizálással nem válik feleslegessé az Éltex dolgozóinak egy része?

Semmiképpen. Azért sem, mert van egy olyan komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatásunk, amelynek részeként kitelepülünk partnereinkhez, létszámot biztosítva a hulladékok szakszerű szétválogatásához a saját telephelyeiken, hogy már ott előkészítsük ezeket tovább hasznosításra. Az élőerős munka kiszervezése tehát leginkább a technológiai fejlesztések révén valósulhat meg. A hulladékipar kékgalláros igénye egyébként is nagy.

Nem bővült már akkorára az Alteo tevékenységi köre, hogy felmerült volna valamely portfólióelem eladása?

Az energetikai portfóliónk nagyon tudatos építkezés eredményeként jött létre. Van hagyományos erőművi és van megújuló része, illetve vannak az ehhez kapcsolódó szolgáltatásaink, amelyek együttes rendszere révén tudunk hozzájárulni az ellátásbiztonsághoz és értéket teremteni partnereink számára. Nekünk tehát minden eleme fontos, nem tervezünk semmit elengedni. Sőt, januárban közzétett stratégiánk szerint nemzetközi szintű portfólióbővítésre is készülünk. Ugyanez a tervünk a hulladékiparban is, hiszen, ha például létesítünk egy feldolgozó üzemet, nem biztos, hogy azt kizárólag a belföldi anyagáramokra érdemes fenntartani.

Vannak-e gátjai az Alteo hulladékgazdálkodási tevékenységének?

Az egyik a hulladékok feketepiaca. Ugyanakkor a koncessziós rendszer egyik fő célja éppen a feketepiac visszaszorítása és az illegális lerakás megszüntetése. Ahhoz, hogy minden anyagáram a megfelelő helyen és módon hasznosuljon, megfelelő jogszabályokra és hatósági tevékenységre van szükség. Ilyen maga az ESG-törvény is, de támogatja a környezetvédelmi hatóságok működése, és a NAV is segíti például a hulladékgyűjtők fémkereskedelmi engedélyeinek ellenőrzésével. Ez tud megfelelő kereteket biztosítani ahhoz, hogy az ALTEO céljai is teljesüljenek, azaz 2030-ra egy transzparensen működő, digitalizált és a körforgásos gazdaság elveit támogató hulladékipar alapjait lefektessük.