Támogatni kell a hazai kisebb vállalatokat

Magyarország nem aggódik az EU-tagsága utáni versenyhelyzet miatt, hangoztatta Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) nemzetközi szövetsége, a Confederation of International Trading Houses Associations Budapesten tegnap tartott éves közgyűlésén. Az EU-integrációt jelzi: külkereskedelmünk háromnegyedét adja a mai tizenöt tagú EU, a májusi bővítés után pedig már 80 százalék feletti lesz az unió súlya. A külföldről érkező befektetések 85 százaléka is közvetlenül vagy közvetve az EU-ból származik. Ám a mezőgazdaság és a főleg a szolgáltatások területén működő kis- és középvállalati körnek komoly versenyképességi kihívásokkal kell szembenéznie.

Az EU-tag Magyarországnak nem szabad a világ egyéb részeinek hátat fordítania, figyelmeztetett Székely Péter, az MKSZ tiszteletbeli elnöke. Ezért nem közömbös, hogy május után milyen gazdasági előnyöket fogunk elérni például Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában, Oroszországban vagy éppen Törökországban, ahol a magyar gazdaságnak hagyományosan jó kapcsolatai voltak és vannak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-csatlakozás a hazai kis- és középvállalatoknak jelent majd különös gondot, már csak azért is, mert a magyar bürokrácia nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy a tagországokban a támogatásoknak eléggé bonyolult módszerei léteznek. (BGy)