Újabb fekete év jön

Már 2003 is az önkormányza-tok fekete évének számított, de a jelek szerint a következő esztendő ennél is nehezebb lesz. A településeket már az idén padlóra küldte a kötelezően előírt közalkalmazotti béremelés, amelyre a kormányzat - minden korábbi ígérete ellenére - nem biztosított elegendő pénzt. A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő, hogy az önkormányzatok ilyen jelentős része nem tudta kigazdálkodni a béremelések fedezetét. Megdöbbentőnek tartom, hogy a közel 3200 magyar önkormányzat mintegy fele működőképességét sem tudná fenntartani kiegészítő állami támogatások nélkül, mert önhibáján kívül forráshiányos, illetve nem tudja kifizetni a közalkalmazotti béreket. A 2004. évi költségvetés tervezetét áttekintve a helyzet nemhogy nem javul, de tovább romlik.

Az önkormányzatok a településen élő embereket képviselik, akik szeretnének jobban élni, s rendben tudni szűkebb pátriájuk ügyeit. Nem mondhatunk le arról, hogy a polgárok napi ügyeit megfelelően intézzük, hogy a gyermekeink normális iskolába, óvodába járhassanak, hogy az időskorúakat megfelelő ellátásban részesítsük, hogy otthonokat építsünk a rászorulóknak. Pedig minden jel arra mutat, hogy ennek a normális életnek a lehetősége is visszaszorul.

Elsősorban a működésre nem lesz elegendő pénz. Bár a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat változott ahhoz képest, mint amit az önkormányzati érdekképviseletek korábban megismertek, ezeket a változtatásokat messze nem tartom elegendőnek. A legfontosabb normatívák összege nominálértékben marad az idei szinten, ám reálértékben a csökkenés számottevő. Alapvető gond, hogy a jövőre várható jelentős adó- és áremelések ellenére ismét nem nő a dologi kiadások támogatása. Sok önkormányzat, illetve önkormányzati intézmény számára jelent majd nagy problémát a 40 százalékos gázáremelés. A jövő évtől bevezetendő környezetterhelési díj hatásai egyelőre felmérhetetlenek, az azonban egyértelmű, hogy közvetve újabb terheket ró az önkormányzatokra, hiszen a csatornahasználati díjak jelentős arányú emelésére kényszeríti a településeket. Kedvezőtlenek lesznek az általános forgalmi adó változásai, s továbbra is gond a tömegközlekedés állami támogatásának hiánya.

A kormány a közalkalmazottak és köztisztviselők jövő évi béremelésére továbbra sem biztosít elegendő forrást, ez indirekt módon akár 45 ezer önkormányzati dolgozó elbocsátását jelentheti 2004-ben. A piszkos munkát tehát ismét a helyhatóságoknak kell elvégezniük. Igazán kilátástalan helyzetben a kistelepülések lesznek, ahol nincs lehetőség a saját bevételek növelésére. Beruházásokra, a rendelkezésre álló fejlesztési források lehívására sem lesz esélyük, hiszen a napi működés, a talpon maradás is megoldhatatlan gondot jelent számukra. A nagyobb városok helyzete annyival könnyebb lehet, hogy talán még van mit eladniuk - bár igen veszélyes tendenciát jelez, ha a kormány a vagyonuk teljes felélésére kényszeríti az önkormányzatokat. A jövő évi költségvetési tervezet nem erősíti, hanem tovább gyengíti a települések pénzügyi-gazdasági önállóságát, s ezzel aláássa a demokrácia alappillérét, az önkormányzatiságot.

Az utóbbi két-három hétben többféle vélemény is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy az ideihez képest mekkora pluszforrásokra lenne szüksége az önkormányzati szférának. Szerintem minimum 100 milliárd forintos növekedés kellene ahhoz is, hogy az önkormányzatok legalább az idei, rossz szintet tartani tudják. A normális működéshez - összhangban az önkormányzati szövetségek javaslatával - 250-300 milliárd forintra lenne szükség.

Mostanáig sok polgármesterrel együtt úgy gondoltam: ha az idei évet végigkínlódjuk, ennél rosszabb már nem jöhet. Most azt látjuk, hogy az európai uniós csatlakozás előtt fél évvel legmélyebb válságát éli át az önkormányzati szféra.