Újabb lisztdrágulás

Újabb lisztdrágulást hajt végre novembertől a malomipar a búzaárak folyamatos emelkedése miatt. Lakatos Zoltán, a feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke elmondta: a cégek átlagosan 10 százalékos árnövelést terveznek, amelynek nyomán a zsákos liszt áfa nélküli malmi átadási ára elérheti a kilónkénti 58-60 forintot. A molnárok az aratás óta mintegy 30 százalékkal drágították a lisztet. Korábban a búzát 30 ezer forint körüli áron vették, ma viszont már 38-40 ezer forintos áron is születnek üzlet.

Az FVM regisztrációs rendszer bevezetését tervezi a gabonapiacon - nyilatkozta Németh Imre agrárminiszter. A cél az, hogy figyelemmel kísérhessék az export- és az importszándékokat. Mint ismert, az idei rendkívüli aszály miatt korábban az exportengedélyezés, az úgynevezett kiegyenlítő befizetések és a teljes kiviteli stop lehetősége is felvetődött, de Németh tájékoztatása szerint ezekről nincs szó. Több szakértő a regisztrációt az exportengedélyezés hatálybaléptetéseként értelmezné. A miniszter viszont leszögezte: az FVM a termelői veszteségek megelőzése érdekében a regisztrációs rendelkezéseket sem jelenteti meg, ha egyes ágazati szereplők - miként a kukoricánál a napokban előfordult - megpróbálják indokolatlanul csökkenteni a piaci árakat.

A kukorica esetében az okoz feszültséget, hogy tonnánként 27 ezer forint körüli vételi ajánlatok is megjelentek, szemben a jóval 30 ezren felüli eddigi árakkal. Az ármérséklési törekvések azzal a WTO-s vámkontingenssel állnak összefüggésben, amelynek révén 222 ezer tonna tengerit lehetne importálni kedvezményes, 3 százalékos vámmal. Állítólag nagyobb mennyiségű ukrán termény behozata-

lára születtek üzletek, de e híreket több ágazati szakértő is kétségbe vonja. Az uniós és más nemzetközi megállapodások nyomán elvileg 500-600 ezer tonna áru behozatalára is mód nyílhat kedvező, 0-3 százalékos vámok mellett.

A Gabonaszövetség legfrissebb mérlege szerint búzából és kukoricából is hiány alakult ki, ezért a piaci szereplők egy része továbbra is drasztikusabb intézkedéseket - exportengedélyezést, kiviteli tiltást - szorgalmaz. Egyes vélemények szerint a jelenlegi körülmények között önmagában nem lenne értelme az egyébként is nehezen értelmezhető regisztrációs rendszernek, amelynek életbeléptetését a tárca hónapok óta halogatja.

A jó árak fenntartásában érdekelt termelők legfeljebb a regisztrációval értenének egyet, és minden más korlátozást nemzetközi szempontból is aggályosnak értékelnének. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára elmondta: akik a kivitel adminisztratív akadályozását sürgetik, nem a fogyasztók érdekében, hanem saját üzleti szempontjaik miatt akarják leszorítani a felvásárlási árakat. A szervezet úgy ítéli meg, búzából és kukoricából rendelkezésre áll a belföldi ellátást garantáló terménymennyiség, és az importcsatornák is nyitottak. A titkár szerint az állattenyésztők takarmányvásárlását hitelkamat-támogatással kellene segítenie az államnak. Aki pedig kenyeret akar sütni, vegyen búzát a termelőktől vagy a kereskedőktől - fogalmazott.