A Boeing perli a titokzatos fegyverkereskedÕt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Boeing Co. 1999-ben már kísérletet tett 34 orosz rakéta megvásárlására "tesztelési célokból", melyek megfelelő átalakítással az amerikaiak rendszreit is veszélyeztethetik. Az oroszok azonban végül elálltak az üzlettől.
A Boeing nem adta fel, és egy kétes hírÛ fegyverkereskedÕ, Dale C. Stoffel ukrán, cseh, és magyar kapcsolatain keresztül próbálták az üzletet nyélbe ütni. Az erÕfeszítések végeredeménye a tárgyalóterem lett, ahol a felek ma 6 millió dolláron pereskednek. De az igazi érdekessége a történetnek az út, amit a Boeing bejárt, hogy végül megszerezze az X-31-eseit.
A Boeing leányvállalata, a McDonnel Douglas Corp. megegyezett a Wye Oak Technology Inc.-vel, hogy hat millió USA dollár átutalása fejében a Wye Oak ukrán és magyar kapcsolatai révén megszerzi a kérdéses rakétákat. Ezt a pénzt késÕbb egy zálogszámlán helyezte el a Wye Oak, amihez az üzlet meghiúsulása után a McDonnel Douglas-nek nem volt hozzáférése. A Wye Oak-nak nem áll szándékában visszafizetni az összeget. Ennek ellenére a Boeing tovább ment, és felkeresett egy ukrán, Ukrspetsexport nevÛ ügynökséget, melyen keresztül újfennt próbáltak a rakétákhoz hozzájutni. Mindeközben a Haditengerészet álláspontja szerint a "Boeing eleget tesz a szerzÕdésben foglaltaknak", annak ellenére, hogy az X-31-eseket nem szállította idÕben.
Az ügyben érdekelt Dale C. Stoffel, aki a Boeing üzlet alkalmával a Wye Oak ügyvezetÕjeként mutatkozott be, egy Miltex nevÛ cég korábbi tulajdonosa, mely fegyverek importjával foglalkozott Bulgárián keresztül. Amikor a Miltex hamis export-dokumentumok miatt gyanúba keveredett, és a bulgár fél megszakította föld-levegÕ rakéta eladásait Zambiába, Stoffel eltÛnt a látókörbÕl, majd évekkel késÕbb már a Wye Oak nevÛ, az interneten magát szoftvercégként propagáló vállalat neve alatt tÛnt fel újra.
Stoffel ügyvédje a hatmillió dolláros perben a Boeinget hibáztatja az üzlet meghiúsulásáért, mivel az Stoffel állítása szerint vele párhuzamosan felkereste a rakétát kínáló céget, majd ennek következtében árháború alakult ki, és az eladó a magasabb ár érdekében visszavonta korábbi ajánlatát.
A hosszas sikertelen próbálkozás ellenére a Boeing optimista, és reméli, hogy a kapcsolat az amerikai és orosz felek között javul majd a jövÕben, és így sikerül végre az X-31-esekhez hozzájutniuk. A rakétákat jelenleg kínai hajókon használják, de feltehetÕen India és Irán is készül a telepítésükre. (St. Louis Post-Dispatch)
