A tőzsdén folytatódik a Google sikertörténete

A tőzsdei bevezetést - ezzel együtt a piac és a befektetői kör szigorúbb ítéletének való kitételt - az adott technológiai szegmens fejlődésének logikája kényszerítette ki. A keresőprogramok révén végrehajtott hozzáférésekből most 75 százalék esik a Google-ra, ami mögött legalább napi 200 millió művelet van. Ez - pontosabban az ehhez kapcsolható kifinomult technikájú hirdetések - túlságosan nagy vonzerőt jelentenek ahhoz, hogy a fejlesztést az eddig alkalmazott műhelymunka szabályai szerint lehessen folytatni. A munkák felgyorsításához tőkét kell bevonni, ha a tulajdonosok meg akarják őrizni a vállalkozásban még meglévő dinamizmust. A versenytársak ugyanis gőzerővel dolgoznak alternatív keresési algoritmusok kimunkálásán, amivel esetleg felül tudják múlni a Google sikereinek alapját képező szellemes találmányt.

A vállalkozás piaci értékét elemzők a 15-25 milliárd dolláros sávba helyezik. A cég egy ideje már nyereséges, az éves - legutóbb megduplázott - bevételét a Financial Times Deutschland 750 millió dollárban, a profitját 150 millióban jelölte meg. Ha azonban a remélt piaci érték arányos hányadát a részvénykibocsátással ténylegesen realizálni szeretnék, akkor mind a forgalmát, mind a nyereségét gyors ütemben növelni kell. A bevétel jelenleg két forrásból származik: egyrészt nagyvállalatoknak-intézményeknek közvetlenül is eladják azt a keresőszoftvert, amely a Google sikereinek zálogát adó algoritmuson alapul. Ennél is fontosabb azonban a hirdetési bevétel.

Az internetes keresésekhez sikerült kimunkálni egy reklámtechnikát, amely különlegesen hatékony tájékoztatási mechanizmusnak bizonyult. A "kontextuális hirdetés" néven ismert eljárás lényege az, hogy - ellentétben a szelektálatlan "bannerekkel" - a kereső személy által begépelt szóhoz, vagy kifejezéshez társítanak célszerűen megválasztott és diszkrét megjelenésű reklámot. A tapasztalat azt mutatja, hogy meglepően nagy számú kereső valóban rákattint a hirdetésre. Fokozza a technikában rejlő szelektivitást, hogy a hirdető cég csak akkor fizet jutalékot a Google-nak, ha a keresés során vagy utána ténylegesen felkeresik az ő honlapját. A The Economist előrejelzése szerint 2006-ig 5 milliárd dollárra növekedhet annak a reklámszegmensnek a forgalma, amely a kontextuális hirdetés, illetve a fizetett keresés technikájának kombinálásán alapul.

A potenciális lehetőséget a versenytársak is felismerték. A Yahoo! például kisebb versenytársainak felvásárlásával és technológiájuk átvételével igyekszik szert tenni arra a kritikus tömegre, amellyel a siker reményét kínálja a népszerű Google elleni fellépéshez. Ott van ezenkívül a Microsoft, amely - a The Economist fogalmazása szerint - "vérszagot érzett", és bejelentette, hogy saját keresőszoftvert fejleszt, amelyet jövő tavasszal kíván bemutatni. Egyes elemzők máris arra figyelmeztetnek, hogy megismétlődhet az, ami a kilencvenes években az internetes böngészés alaptechnikáját kifejlesztő Netscape-pel történt. A Microsoft akkor létrehozta a maga böngészőjét, amelyet díjtalanul adott, illetve az operációs rendszerébe integrált, amivel a piacon ellehetetlenítette versenytársát. A The New York Times felveti annak lehetőségét, hogy a szoftveróriás a készülő - "Longhorn" fantázianéven említett - jövőbeni operációs rendszerébe integrál saját fejlesztésű keresőfunkciókat, ami akár újabb kormányzati trösztellenes eljárásokat is előrevetíthet. Az utóbbi két hónapban a Microsoft több alkalommal is tárgyalt a Google vezetőivel az együttműködésről, ennek során állítólag átvételi ajánlatot is tett. A szoftveróriás korábban előszeretettel hagyta másokra (Apple, Netscape, Real) az úttörő munkát, és csak később tarolta le az adott szegmenst.

Általános várakozások szerint azonban a Google nem fog kötélnek állni, és jövő tavasszal önállóan megy a tőzsdére. A saját kurzus követését valószínűsíti, hogy a cégnél már 2001-ben igazgatói posztot vállalt Eric Schmidt, aki korábban a Novell vezetőjeként tapasztalatokat szerezhetett arról, hogy milyen kihívást jelent a Microsofttal folytatott verseny.