Bécs, vagy Pécs - egyre megy

Vállalkozóként és magánszemélyként is több változásra számíthatunk 2004. május 1-jétől a vámeljárásokban. Szigorúan a közösségi szabályokat kell alkalmazni, de jó néhány területen - csakúgy, mint a többi uniós vagy ma még csatlakozásra váró állam - Magyarország is felállíthat nemzeti szabályokat. Gyökeres újdonságokra nem kell számítani, hiszen a magyar vámtörvény legutóbbi módosításai többnyire harmonizációs célokat szolgáltak, így a hatályos vámjog ma már nagyban hasonlít az uniós úzushoz. Ami lényeges: vám szempontjából jövő májustól teljesen mindegy lesz, hogy Bécsbe vagy Pécsre utazunk, azaz meg kell szokni, hogy úgy közlekedhetünk az unióban, mint a saját határainkon belül. Ma sem kell semmilyen vámtörvényre figyelemmel lenni, ha bármelyik részébe utazunk az országnak. A vámszabályok a külső határokra, a harmadik országokból érkezőkre vonatkoznak.

A nem kereskedelmi forgalom meghatározása 2002 januárja óta megegyezik az EU definíciójával. A csatlakozás után azonban a hozzánk (nem uniós országokból) érkező utasokra is az unió vámszabályzatában rögzített utasforgalmi kedvezmény vonatkozik majd. Ma nálunk

28 200 forint az az érték (az úti holmin felül), amit az országba belépő vámmentesen magával hozhat. (E fölött már kereskedelmi tételről beszél a jogszabály, ami után meg kell fizetni a vámterheket.) Az unió alapszabályként a 175 eurós (45 500 forint) értékhatárt jelöli meg, ettől lefelé - de legfeljebb 90 euróig - eltérnek azok az országok, amelyek derogációt kértek ebben a kérdésben. Az érintett államok általában életkorhoz kötik az alacsonyabb összeg alkalmazását. Elsősorban a 14 éven aluli gyermekeknél húzzák meg lejjebb a határt.

Ha nem EU-s országból érkező kereskedő lépi át az unió külső határát, több lehetősége adódik. Kérheti a végleges vámkezelést: ilyenkor a vámot ott helyben, a határon rendezi. A kapcsolódó adóterheket (áfa, jövedéki adó) azonban abban az országban kell megfizetni, ahol az árut eladják vagy felhasználják. Ennek az az oka, hogy az unió egyes országainak adószabályai eltérnek egymástól.

Kérhet a kereskedő úgynevezett belső továbbítást a vám biztosítása mellett. Ebben az esetben elektronikus üzenet megy a célország illetékes vámhivatalába, ott kell jelentkeznie a fuvarozónak vámkezelésre. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél többen itt rendezzék a vámot, hiszen a vámbevételek 25 százaléka annál az országnál marad, amelyik beszedi.

Az unióban nagyon szigorúan veszik az illegális kereskedelem tiltását, ezért igen aktívak az országok határain belül mozgó mobil csoportok. Ezek az egységek bárhol megállíthatják a gyanús járművet, s megvizsgálhatják, mit rejt a rakomány, valóban az van-e benne - és hiánytalanul -, amit a vámokmányokon feltüntettek. A nálunk is megalakítandó mobil csoportoknak egyebek között az is feladatai közé tartozik majd, hogy megakadályozzák a kulturális javak, különleges termékek, védett növények, állatok kicsempészését az országból. Eddig is alkalmazhattak a pénzügyőrök bizonyos esetekben titkosszolgálati eszközöket, erre a jövőben a vám- és pénzügyőrségről szóló törvény ad felhatalmazást, a kormány szerdai döntése értelmében.